Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

152 leszámítandó. Minthogy pedig ilykép a 118 részvény levonása után a megtámadott határozat meghozatalánál csak T67 részvény vett részt, az alperes társaság alapszabályainak i3. §-ában foglalt különös kikötésre tekintettel a közgyűlés nem volt határozatképes és így a hozott határozatot ebből az okból meg kell semmisíteni. (Bp. Ker. és Vtsz.) A budapesti kír. ítélőtábla helybenhagyja. Indokok: A szavazati jog, mint a részvényesnek a közgyűlésen gyakorolható egyéni joga csak annyiban korlátozható ugyan, amennyiben azt a törvénv. illetőleg a K. T. 167. §. a) pontja alapján az alapszabályok megengedik és minden más korlátozás jelen esetben az alapszabályoknak abba a rendelkezésébe ütközik, mely minden részvény tulajdonosának szavazati jogot ad. Abból azonban, hogy a K. T. i56. §-ának utolsó bekezdése csak az alapítók és részvényesek nem készpénzbeli betéte s az alapító és másoknak biztosított különös előnyök tekinletében rendelkezik akként, hoí*y a határozatok hozatalánál az érdekelt részvényes szavazati joggal nom bír, nem lehet arra következtetni, hogy minden más esetben az érdekelt részvényest a szavazati jog megilleti. A már hivatkozott r 56. §-bnn ugyanis a törvény a rt. megalakulásával kapcsolatos egvik kérdést szabályozza, nem pedig azt, hogy az érdekelt részvényest általában megilleti-e a szavazati jog. Ennek a kérdésnek elbírálásánál tehát a K. T. 1. S-a alánján az általános magánjog szabályai alkalmazandók, melyek szerint n<vlig a társasa? tagja nem szavazhat oly ügyben, mely vele létesítendő jo<?üo-yletre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a részvényes olv ü?vekben. melvekb°n egyúttal ügyfél is. a társaság elhatározására szavazatával befolyást nem gyakorolhat. Minthogy pedig minden egyes részvényest ker^s^ti jog illeti a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel, tehát nemcsak a kereskedelmi törvénnyel, hanem bármely más törvénnyel. vagv törvényerejű jogszabállyal ellenkezik : ennélfogva az elsőbíróság ítéletét az itt felhozott okokból és saját indokai alapján helybenhagyni kellett. A m. kir. Kúria helybenhagyja, indokok : A másodbírósá? ítélete vonatkozó indokai értelmében helyesen állapította merr azt, hogy a fenforogható ellentétes érdekek folytán a b. polgári kaszinó egyesület a tárgysorozati ügy eldöntésénél szavazni jogosult nem volt. Minthogy ennélfogva az ezen egyesület által IT8 részvény alapján beadott szavazat a határozathozatalánál figyelembe vehető nem voH. s minthogy az alperes rt. alapszabályai értelmében a társulati ingatlan eladása kérdésében a közgyűlési határozat csak úgy érvényes, ha az legalább «?oo részvényt képviselő részvényes hozzájárulásával hozatott, vé*7re minthogy a b. polgári kaszinó képviseletében 118 részvény alánján érvénvesített szavazat levonása után a határozat érvényességéhez szüksé^eU °no részvény alapján szavazatát érvényesített részvényes hozzájárulása el nem éretett, helyes a másodbírósá? ítélete, amélivel az alperes rt. közgyűlésén4: jelzett határozatát, mint a rt. alapszabályainak intézledé^eihe ütközőt megsemmisítette, f Kúria *,«i8/iqi3.^ Zálogtartó részéről szavazati jog megakadályozása. Kisebbség jogtalan magatartása. Jogszerű nemcsak a határozatképtelen közgyűlés, hanem az újabb rendkívüli közgyűlés határozatainak megsemmisítése is, az utóbbi abból az okból is, mert G. S. érdekeltségének részvénykisebbsége a részvénytöbbséget képviselő felpereseket a közgyűlésen való részvételben megakadályozta azáltal, hogy a felperesek által zálogul lekötött felperesi részvényeket a záloghitelező G. S. megbízásából őrizetben tartó dr. S. Gy. a felperesek felhívása ellenére közgyűlési letétbe nem helyezte. A részvény-