Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

7 birtokos igénye az alaptőke megfelelő hányadára kétségen kívül áll. (Bp. Tszék 51089/1922.) Felelősség határa. A K. T. 1/Í7. és 168. §-ain túlmenőleg a részvényes akkor sem felelős, ha a részvénytársasági forma csak az ő saját üzleti vállalkozását takarja. (Kúria 5195/1923.) Régi részvények bevonása. A régi részvények bevonása nélkül az ezeket pótló új részvényt kibocsátani nem lehet. (Kúria 174/1911.) Elsőbbségi részvény egyenlősítése a törzsrészvénnyel. Az elsőbbségi részvényeknek a törzsrészvényekkel való egyenlősítése kérdésében egyedül az elsőbbségi részvényesek határozhatnak, de a határozathoz nem szükséges az összes elsőbbségi részvényesek hozzájárulása, hanem elegendő azok többségének szavazata. — A részvényjog többségi elvével ellenkeznék, ha az elsőbbségi részvények előjogainak megszüntetéséhez az összes elsőbbségi részvényesek beleegyezése volna szükséges, mert ez az álláspont a gyakorlatban odavezetne, hogy a rt.-ra nagyjelentőségű határozat meghozatalát egyetlen elsőbbségi részvényes tiltakozása, vagy meg nem jelenése megakadályozhatná. (Bp. T. 1013/1920.) Elsőbbségi részvények e minőségének megszüntetése. Az elsőbbségi részvények e minősége az elsőbbségi részvénybirtokosok külön többségének szavazatával megszüntethető, hacsak annak a K. T. 179. §-a utolsó bekezdése vagy az alapszabályoknak külön erre vonatkozó kifejezetten tiltó rendelkezése útját nem állja, mert abban a kérdésben, hogy elsőbbségi jogaik mennyiben szenvedjenek az ő hátrányukra változást, egyedül az elsőbbségi részvényesek határoznak. Itt is kötelező a részvényjog azon kötelező főszabálya, hogy a többség határozata a kisebbségre kötelező. (Bp. T. 4147/1918.) A társaság összes részvényeinek birtokosa. Rt.-nak harmadik személlyel kötött ügylete érvényességének előfeltételét képezi ugyan együttes cégjegyzésnél, hogy az írásbeli vagy szóbeli nyilatkozat azok részéről történjék, akik a céget együttesen képviselik. A megkötöttnek állított vételnél azonban felperes nem mint a társaságnak együttes cégvezetéssel felruházott egyik igazgatósági tagja a társaság nevében, hanem mint a társaság összes részvényeinek birtokosa saját nevében jár el. A vétel tehát ezen az alapon nem hatálytalanítható. A K. T.-nek a rt. tárgyazó tizedik címe nem zárja ki, hogy a társaság összes részvényeit egy személy megszerezhesse. Nem hatálytalan az a szerződés, mely a társaság által kibocsátott összes részvények birtokosa által a részvények, illetőleg a társaság egész vagyona tekintetében köttetik. (Bp. ker. és V. Tsz.; Kúria hh. 861/1910. sz.) Az összes részvények egyetlen kézben. Az a körülmény, hogy a rt.-nak összes részvényeit egy személy birja, a rt.-nak ebbeli jogi jellegét nem szünteti meg, s így a K. T. 63. §-ához képest a rt. cége alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, ha