Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

s összes részvényeit egyetlen fizikai vagy jogi személy birtokolja. (Kúria 1113/192 i.) Részvénytársaság működés, üzlethelyiség, tisztviselők nélkül. A felperes rt. a kereskedelmi cégjegyzékbe be van vezetve, legutóbb közgyűlést tartott, amely három új igazgatósági tagot választott és ezekkel együtt a társaságnak 7 igazgatósági tagja van a cégjegyzékbe bevezetve. Nyilvánvaló tehát, hogy akaratnyilvánító és elhatározó legfőbb szervén, a közgyűlésen kivül az ügyek intézésére és a társaság képviseletére hivatott igazgatósággal is bír. Ekkép, mint létező jogi személv, kétségkívül jogképes és igazgatósága utján cselekvőképes, tehát perképességgel bir. Ezzel szemben nincs jelentősége annak, hogy felperes rt.-nak saját előadása szerint követelésen kivül egyéb vagyona nincs, hogy működést nem fejt ki, üzlethelyiséggel és tisztviselőkkel nem rendelkezik, mert pusztán ezekből a körülményekből a rt. megszűnésére következtetés nem vonható. Erre az 1927: III. törvénycikk rendelkezései sem nyújtanak támpontot. (Kúria 115/1927.) Álr észvény esek jogokat nem gyakorolhatnak. A felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad és a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alpereseket az elsőbíróság által megjelölendő magyar kir. állampénztárnál i5 nap alatt fizetendő 16.000 pengő pénzbírság és végrehajtás terhével egyetemleg kötelezi, hogy felperes felhívására ennek, mint a H. rt. f\i8J\8h darab koronanévértékü vagy bármily számú és náluk letétben őrzött részvénye tulajdonosának, e rt. mindenkori rendes vagy rendkívüli közgyűlésén való részvételi jogosultságát és szavazati jogának gyakorlását tegye lehetővé azzal, hogy e közgyűlés egybehívására vonatkozó hirdetmény közzétételi napja és a közgyűlés megtartására kitűzött határnap között fennforgó időköz első felében a felperes tulajdonában levő, fennebb megjelölt részvényeknek e rt. pénztáránál vagy a hirdetményben e célra kijelölt helyeken általuk való letétele után a közgyűlésre belépti jegyül szolgáló igazolványt felperesnek szolgáltassa ki. A rt.-nak a K. T. 147- §-ával megállapított fogalmi meghatározásából és annak, mint bizonyos vállalkozási cél szolgálatában álló tőkecgvesület, törvényes szervezetéből folyó és a K. T. rendelkezései szerint irányadó anyagi jogszabály az, hogy a rt.-nak nemcsak az alapítását, de működését is, figyelemmel a részvényeseknek nemcsak a korlátolt, de közvetett felelősségére is, csak bizonyos, a kölcsönös hit és bizalom, valamint a közjó érdekében felállított és a visszaélések megakadályozására szolgáló feltételek és korlátok mellett engedi meg. Ehhez képest a K. T. 176. §-a értelmében is azokat a jogokat, melyek a társaság ügyei tekintetében a részvényeseket illetik, a közgyűlésen az alapszabályokban meghatározott mértékben és korlátokon belül csak a részvényesek összessége és pedig csak a valóságos részvényesek gvakorolhatják. Ebből folyólag a részvényeknek, illetőleg az azokon alapuló jogoknak és kötelezettséa^knek harmadik személyek részére nem tulajdonszerzés végett, hanem biztosítékadás vagy egyéb okból pusztán csak abból a célból történt átadása, hogy az átadónak, mint részvénytulajdonosnak közgyűlésen való részvételi, szavazati, megtámadó vagy üzletkezelés-ellenőrzési joga a társaság többi részvényese vagy hitelezője törvénybiztosította jogainak és érdekeinek kijátszása céljából csak a részvényeseknek időleges, a rész-