Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

143 Nem követelhetik a részvényesek perenkívüli úton a K. T. 83. és i35. §-aira való hivatkozással a nyilvánosságra nem szánt adatok közlését. (Kúria 864/1905.) Valamely részvénytársaság ügykezelésének és vagyonállapotának szakértők általi megvizsgálása peres úton is kérelmezhető, ennek azonban ez úton is csak a kereskedelmi törvény 175. §-ában követelt előfeltételek fennforgása esetében van helye. (Kúria 370/90/í., i5/go3.) A részvényesek a társaság igazgatósága ellen nem léphetnek fel számadás előterjesztése iránt, mert a törvény jogot ad nekik, hogy a társaság ügykezeléséről maguknak meggyőződést szerezzenek. (Bp. T. 351/188/|.) Az egyes részvényeseknek nincs megadva az, hogy kérelmi úton a részvénytársaságot a természetüknél fogva nyilvánosságra nem szánt adatoknak közlésére kötelezhessék, minélfogva nem kérhetik, hogy a rész vén ytarásaság részvénytulajdonosainak névjegyzékét a részvényes költségére készíttesse el s hogy engedje meg, hogy a részvénytársaság adósainak névsorát felügyelet mellett kijegyezhesse. (Kúria 905. jún. 27. 86/|.) Üzletkezelési vizsgálatra törekvés egy részvényes részéről. Sem törvény, sem joggyakorlat nem írja elő az eredmény számla lételeinek kötelező tagolását és a K. T. 175. §-a csak az alaptőke egytizedét képviselő részvényeseknek adja meg a jogot, hogy a társasági üzletkezelést szakértők által megvizsgáltassák. A bíróságnak tehát nincs jogalapja arra, hogy a tagolatlan összesített tételekből álló eredményszámla megállapítását törvénybe ütközőnek nyilvánítsa és az egy részvény birtoka alapján fellépő egyes részvényesnek nem nyújthat módot arra, hogy a törvény megkerülésével megtámadási per keretében vizsgáltathassa meg a társaság üzletkezelését. (Bp. Tsz. 3o2 12/1929.) Szakértői szemle kérése. Nincs ugyan akadálya annak ,hogy a K. T. 17/i. §-a alapján megindított perben a K. T. 175. §-a szerinti szakértői szemle ne foganatosíttassék, azonban ezen szakértői szemle elrendelésének csak akkor van helye, ha azt az alaptőke tizedrészét képviselő részvényesek, vagy részvényes kéri. (Kúria 10806/1915.) 176. §. Mindazon jogokat, melyek a részvényeseket a társasság ügyei tekintetében illetik, a részvényesek összesége a közügy ülésen gyakorolja. A közgyűlésen jelen volt kisebbségnek terrorizálása és egyes részvényeseknek a közgyűlésből törvényes ok nélkül való eltávolítása okul szolgálhat arra, hogy az összes határozatok megsemmisíttessenek. (Kúria P. 536/1908.) A közgyűlés elnöke a tanácskozáshoz és a határozathozatalhoz megkívánható rend és nyugalom érdeke szempontjából jogosítva van a közgyűlésen megjelent minden egyes oly részvényestől, aki a tanácskozás és határozathozatalhoz szükséges rendet és nyugalmat a közgyűlés komolyságához nem nem illő viselkedésével és magatartásával veszélyezteti, a szólás jogot arra a tárgyra nézve elvonni, amely tárgy felett való tanácskozás és határozathozatal alkalmával az illető részvényes a megkívántató rendet és nyugalmat az előre bocsátott figyelmeztetés dacára is rendet nem ismerő magatartásával veszélyezteti ; de az elnöknek említett discretionális jogából nem következik az, hogy ő a rendet és nyugalmat bizonyos tárgynál való rendellenes