Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

144 felszólalása által veszélyeztető részvényestől a szólásjogot a közgyűlés egész tartamára megvonhassa. (Kúria 294/1903., 784/1903., 794/1903.) A közgyűlés új közgyűlés összehívását elrendelheti és annak tárgysorozatát megállapíthatja abban az esetben is, ha az alapszabály szerint ez az igazgatóság hatáskörébe tartozik. (Kúria P. 239/1909.) Annak a közgyűlésnek összes határozatai semmisek, mely a közgyűlést összehívó elnök által bár jogellenesen berekesztvén, másnak az elnöklete alatt, más helyiségben folytatólag megtartatott, mert a folytatólagos közgyűlésről az eltávozottak abban a feltevésben elmaradhatván, hogy a berekesztett közgyűlés nem tartatik meg, a visszamaradtak nem képviselhették a részvényesek összességét. (Kúria 568/1901.) A K. T. nem tiltja, hogy a közgyűlésen való elnökléssel az igazgatóság alelnöke vagy elnöke, mint rendszerinti elnökök helyett, az igazgatóságnak más tagja is megbízható. (Kúria 467/1896.) 11a az alapszabályok a közgyűlési elnöknek szavazati jogot biztosítanak, akkor a közgyűlés csak olyan személyt választhat elnökké, aki a közgyűlésen mint annak szavazati joggal biró tagja jelen lenni jogosult. (Bp. T. 2342/1907.) A részvényes a közgyűlésen hozott határozatért csak az általános jogelvek értelmében és csakis a részvénytársaságnak, de nem egyeseknek tartozik kártérítéssel. (Kúria 903. febr. 3. 470/1902.) Az a körülmény, hogy az azt megtámadó részvényes a közgyűlésből kizáratott, megsemmisítő hatással van a hozott közgyűlési határozatra. Az alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy az olyan részvény alapján, mely átruházási célból forgattatott, de a részvénykönyvben még át nem Íratott, senki, sem a régi, sem az új tulajdonos nem gyakorolhat szavazati jogot, nem ütközik törvénybe. (Kúria 1123/1897.) Ha maga a részvénytársaság akadályozta meg a részvények letételét, az illető részvényes a közgyűlésen jogainak gyakorlásától el nem tiltható. (Kúria 320/909.) Oly esetben, melyben maga a részvénytársaság akadályozta meg a részvények letételét, az illető részvényes a közgyűlésen jogainak gyakorlásától el nem tiltható. (Kúria P. 320/1909.) Az, hogy oly részvényes is szavazóit, aki részvényét le nem tette, csak akkor bír jelentőséggel, ha a szavazatok végeredménye ez által befolyásoltatott. (Kúria 821/898.) A részvényesnek nincs kereseti joga a más harmadik által a részvénytársaságnak okozott károkért. (Kúria 665/1903.) A részvénytársaság közgyűlésének, mint a társaságot alkotó részvényesek akaratelhatározása leghivatottabb kifejező szervének joga van ugyan a társaság többi szervei által kötött jogügyletek foganatosítását ezen többi szerveinek megtiltani, de nincs jogosítva az azt kötő harmadik személlyel szemben annak foganatosítását megtagadni. (Kúria 1488/1902.) Kiskorú joghatályoson járhat el meghatalmazott gyanánt a közgyűlésen, (Kúria 900. okt. 4- 433.) A részvényes magát a közgyűlésen rendszerint nemrészvényes által is képviseltetheti, — nincsen azonban akadálya annak, hogy az alapszabályok a képviselhetést a részvényesi minőséghez kössék. (Bp. T. 906. márc. i4. 44i.) A részvénytársaság igazgatója az igazgatósági jelentés tudomásul vételére és jóváhagyására saját jogán nem szavazhat, de mint más részyényes megbízottja igen. (Kúria 394/906.)