Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

142 megsemmisítette, a perköltségre szállította le. Az alperes kérte a felperest keresetével elutasítani és a perköltségben marasztalni, védelméül azt hozta fel, hogy a cégbíróság a közgyűlési határozatokat nem a keresetben jelzett, hanem más okokból semmisítette meg*, s hogy a keresetben jelzett okok fenn nem forogtak s felperes a keresetet alaptalanul indította. Tekintve, hogy a felperes keresetében az alapszabálymódosítás törvény ellenességét is panaszolta, s tekintve, hogy a cégbíróság a fenti hivatkozott számú végzésből kitünőleg e tekintetben is megsemmisítette a közgyűlési határozatot, megállapítható, hogy felperes keresetindítása nem volt alaptalan s a 'yK. T. 17/i. §-ában meghatározott jogával élt. (Bp. Tsz. 31486/1928.) Megtámadási per és cégbírósági megsemmisítés találkozása. Kétségtelen, hogy azt a keresetindítással felperes meg nem várhatta, hogy a cégbíróság hivatalból fogja-e semmisíteni a közgyűlésen hozott határozatokat, s igy feleslegessé válna-e a keresetindítás, mert a cégbíróság a felperes részére a K. T. 174. §-a értelmében nyitva álló s a kérdéses jegyzőkönyv benyújtásától számított i5 napon belül még nem, csak annak eltelte után határozott, a keresetet tehát jogai megóvása végett a cégbíróság határozatának bevárása nélkül be kellett nyújtania a felperesnek. Nyilvánvaló tehát, hogy ha a cégbíróság a felügyeleti határozatával a kérdéses határozatokat meg nem semmisíti, akkor a perbíróságnak kellett volna ilyként határozni, a keresetindítás tehát indokolt és szükséges volt s így alperest kell túlnyomó részben pervesztesnek tekinteni, miből folyólag is a kir. törvényszék a felperesi perköltség megfizetésére a Pp. 426. §-a értelmében az alperest kötelezte. (Bp. Tsz. 42496/1923.) Megtámadási per költsége cégbírósági hivatalból való megsemmisítés esetében. A felperes nemcsak jogosan indította, hanem jogosan folytatta is a pert, amennyiben a cégbíróság megsemmisítő határozata után nem történt más, mint hogy a felperes a cégbíróság perenkívüli határozatáig felek kérelmére szünetelő jelen perben uj határnap kitűzését kérte s azon keresetét, — a cégbíróság perenkívüli megsemmisítő határozata folytán — a perköltségre leszállította s az alperesnek a perköltség viselésére leendő kötelezését kérte. Minthogy pedig a cégbíróság a jelen perben megsemmisíteni kért közgyűlési határozatokat a tényállás szerint a felperes által keresetében kért okból semmisítette meg s így a felperes érdemben nyertesnek tekintendő, minthogy továbbá az alperes a jelen perben érdemben is védekezett, végül, minthogy felperes keresetét szóbeli tárgyaláson kívül perrendszerűleg le nem szállíthatta, sem a perköltség viselésére az alperes kötelezését tárgyaláson kívül nem kérhette, a cégbíróság hivatkozott határozata után tartott egyetlen szóbeli tárgyalásra tehát az ügy befejezhetése céljából perrendszerűen szükség volt, annál is inkább, mert az alperes nem is állította, hogy a semmiségi határozat hozatala előtti perköltséggel a felperest megkínálta volna s így az összes felmerült perköltségekre az alperes okot szolgáltatott. (Bp. T. 9507/16/1925.) 175. §. Az alaptőke tizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek, a költségek előlegezése és részvényeik letétele mellett, követelhetik az illetékes' törvényszéknél, hogy a társasági üzletkezelés szakértők által megvizsgáltassék, s a vizsgálat eredménye velők közöltessék. A letett részvények a vizsgálat befejezéséig a törvényszék állal visszatartandók.