Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

141 még a keresettel megsemmisíteni szorgalmazott közgyűlési határozatok fe­lett, melyeket a felperes törvény és jóerkölcsökbe ütközőknek vitat és ame­lyeket, ha azok ilyenek lettek volna, a cégbíróságnak hivatalból meg kellett volna semmisítenie, a cégbíróság nem határozott : a kir. Kúria nem talál­ta alaposnak és ennélfogva a kifogás mellőzése miatt emelt panaszt jog­szerű alapon nyugvónak nem ismerhette fel ; mert a K. T. 174. §-a, mely kimondja, hogy minden egyes részvé­nyest kereseti jog illeti a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkezik, nem teszi a részvényesnek megadott kere­seti jog érvényesíthetését függővé attól, hogy a jogsértő közgyűlési hatá­rozat a cégbíróság megvizsgálásában részesült-e vagy sem: hanem a tör­vény által biztosított kereseti jog már a sérelmesnek vélt határozat meg­hozatalának tényével érvényesíthetővé válik. (Kúria 6922/1924.) Cégbírósági döntés nem prejudikál. Közgyűlési határozat peres úton való megtámadását nem gátolja az az a körülmény, hogy a cégbíróság az előzetesen beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyvet tudomásul vette. (Kúria 629/1911.) Cégbírósági döntés nem res judicata. A cégbíróság döntése a megtámadási perre ítélt dolog hatályával nem bír. (Pécsi T. 2 664 1926.) Megtámadási jog független a cégbíróság eljárásától s ennek eredményétől. A részvényesnek a K. T. 174. §-a alapján fennálló kereseti joga független attól, hogy a cégbíróság a hozzá beterjesztett közgyűlési határozat kérdésében határozott-e vagy sem s milyen határozatot hozott. (Pécsi T. 2664/1926.) Megtámadási per felfüggesztése a cégbírósági eljárás befejezéséig. Alperes azt adta elő, hogy a keresettel megtámadott közgyűlési hatá­rozatokat a cégbíróság felügyeleti jogánál fogva hivatalból megsemmisí­tette, ez ellen a határozat ellen alperes jogorvoslattal élt s a cégiratok a felső­bírósághoz fel is terjesztettek, s azt kérte, hogy a kir. törvényszék függessze fel ezt a megtámadási pert az említett perenkívüli eljárás jogerős befejez­téig. Tekintve, hogy felperes ehhez a kérelemhez hozzájárult, a kir. tör­vényszék ezt a peres eljárást a Pp. 2 34- §-a értelmében fel is függesz­tette, tekintve, hogy annak eldöntése már megindított perenkívüli eljárás tárgyául szolgáló körülménytől függ. (Bp. Tsz. 42496/1923.) Cégbírósági megsemmisítés és megtámadási per konkurrálása. A felperes, mint részvényes ebbeli minőségének igazolása mellett a K. T. 174. §-a alapján a törvényes határidő alatt keresetet indított az al­peres rt. ellen a közgyűlésnek a kir. törvényszéknél bemutatott jegyző­könyvében foglalt határozatok megsemmisítése és jár. iránt az alapon, hogy azok alapszabály- és törvényellenesek, nevezetesen a közgyűlésen jelenlevő­ként feltüntetett B. és K. részvényesek jelen nem voltak ; a részvények a pénztárnál letétbe helyezve nem voltak, a jegyzőkönyv vezetőjeként feltünte­tett és azt hitelesítő részvényes a közgyűlésen szintén nem volt jelen ; a közgyűlés állítólag N. Lászlót választotta meg elnökül és a közgyűlési jegy­zőkönyvet, mint elnök özv. K. Alfrédné írta alá, végül az alapszabálymó­tíosítás is törvényellenes volt. A felperes keresetét a perfelvételi tárgyaláson arra való tekintettel, hogy a kérdéses közgyűlési határozatokat a cégbíróság

Next

/
Thumbnails
Contents