Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

129 A közgyűlés helyiségétlék megjelölése az összehívó hirdetményben. A tárgysorozat közlésének módja a meghívóban. A K. T. nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy a közgyűlés ösz­szehívására vonatkozó hirdetésben ki legyen tüntetve az a hely is, ahol a közgyűlés az alapszabályokhoz képest megtartatni fog, következőleg téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, mintha a közgyűlés megtartása helyének a meghívóban való felvétele a hozott határozatok érvényességének egyik előfeltétele közé tartoznék. De nem alapos felperesnek a K. T. 177. §-ának megsértésére alapított panasza sem, mert sem a most idézett §. nem írja elő azt, sem az alap­szabályok nem tartalmaznak rendelkezést abban a tekintetben, hogy az alap­szabályok részleges módosítása esetén a közgyűlésről szóló hirdetésben rész­letesen körülírassanak az alapszabályoknak azok a rendelkezései, amelyek módosítása tárgyában a közgyűlés határozni fog ; megfelel tehát a K. T. 177. §-ának a közgyűlés elé vitt tárgyaknak ekkép való megjelölése: « alap szabálymódosítás)). Ezjek szerint a keresetben felhozott alapon a kérdéses közgyűlési határozatot semmisnek tekinteni nem lehet. (Debr. T.) A Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A K. T. 157. §-ának 8. pontja a rt.-i alapszabályok egyik lényeges kellékéül meghatá­rozza azt, hogy azoknak a közgyűlés megtartásának helyét is tartalmazniok kell és azt az alperesi alapszabály tartalmazza is aképen, hogy az alperes rt. közgyűléseit Nyíregyházán, vagyis az alperes székhelyén tartja meg. Minthogy nem vitás a felek között az, hogy az a rendkívüli közgyűlés, amelynek határozatait a felperes megtámadta, az alapszabályokban megha­tározott helyen, Nyíregyházán és külön helyiség megjelölésének hiányában az alperes saját üzleti helyiségeiben tartatott meg, a közgyűlést összehívó hirdetménynek az a hiánya, hogy a Nyíregyházán keltezett hirdetményben még külön is nem tétetett ki az, hogy a közgyűlés Nyíregyházán az alperes társaság helyiségeiben fog megtartatni, a közgyűlési határozatok megsem­misítésére indokul nem szolgálhat, mert külön hely és helyiség a hirdet­ményben kitéve nem lévén, önként és mindenki által megérthető, hogy a hirdetett közgyűlés az alapszabályokban meghatározott helyre, Nyíregyhá­zára a társaság helyiségeibe hívatott össze, és mert a hirdetménynek fenti hiánya lényegesnek csak akkor volna tekinthető, ha a közgyűlés nem az alapszabályokban meghatározott helyen, avagy a társaság üzleti helyiségeitől különböző más helyiségben céloztatott volna megtartatni, ez az eset azonban a fentiek szerint fenn nem forgott. De alaptalan a K. T. 177. §-ára alapított az a kereseti kérelem is, hogy a közgyűlést összehívó hirdetmény tárgysorozatának 1. pontja «Alap­szabálymódosítás » kitétellel, a 9-ik pontja pedig «Az ingatlan megterhe­lése;) kitétellel törvényszerűen megjelölve nincs és így a hozott határozatok már e miatt is megsemmisítendők, mert a K. T. nem kívánja meg azt, hogy a közgyűlés tárgysorozatába felvett egyes ügyek a meghívóban rész­letesen legyenek feltüntetve, a tárgysorozatba felvett ügyeknek fenti meg­jelölése tehát sem a törvénybe, rem az alapszabályokba ütközőnek nem tekinthető, módjában állván a részletkérdések iránt a részvényesnek már a meghívó ily tartalma alapján és a társaságnál közelebb tájékozódást szerezni. (Kúria 676/1912.) A közgyűlési meghívónak nem kellő időben történt közhírré tétele miatt a közgyűlési határozat csupán 15 napon belül támadható meg. Felperesek az alpereseknek 1910. október hó i3-án tartott rendkí­vüli közgyűlésen hozott határozatát két alapon támadták meg. Elsősorban 9

Next

/
Thumbnails
Contents