Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

130 azért, mivel a közgyűlésre való meghívó nem az alapszabályszerű időben tétetett közzé. Ez a támadás tehát alapszabályok által megszabott alakszerűség meDőzésére van alapítva, mint ilyen azonban most már figyelembe nem vehető, mert a megtámadott határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet alperesek a kir. törvényszékhez 1910. évi október hó 7-én mutatván be, ettől a naptól számítva a kereset beadásáig a K. T. 17 !\. §-ában megszabott i5 nap eltelt s ekként a felperesnek a közgyűlési meghívó szabálytalan közzétételére alapított kereseti joga elenyészett. (Kol. Tsz. — Kúria hh. P. 629/1911. sz. al.) Meghívóban tárgyismertetés hiánya. Az, hogy a közgyűlés tárgyai a meghívóban nem lettek ismertetve, nem teszi a határozatokat semmisekké, hanem csak keresettel megtámadhatókká. (Kúria 752/1923.) (.(Esetleges indítványoké cím alatt kitűzött tárgysorozati pont. A közgyűlési tárgysorozatba felvett és «esetleges indítványok» cím alatt foglalt megjelölés nem elégséges annak feltűntetésére, hogy az esetleges indítványok keretében a közgyűlés igazgatósági tag elmozdítása fölött is fog határozni. (Kúria, 220/192/i.) Társasági üzletvitel megtámadása. Annak meghatározása, hogy a rt. a vevőkörét vagy azok közül egyes vevőit mikép szolgálja ki, kétségtelenül a társasági üzletvitel körébe tartozik, mely tárgykörben a közgyűlés végérvényesen határoz s az alapszabályszerű szavazattöbbségen alapuló határozat a részvényesek részéről a K. T. 174. §-a alapján csak az esetben támadható meg sikerrel, ha a határozat tartalma a törvénybe vagy alapszabályba ütközik, avagy ha nyilvánvalóan sérti a rt. érdekeit s ezzel jelentkezik a jó erkölcsökbe ütközőnek. A panaszolt üzletviteli intézkedésnek vonatkozó törvényi vagy alapszabálybeli rendelkezés hiányában azokba ütközőként minősülése szóba sem kerülhet ; minthogy pedig az, hogy valamely vevő kiszolgálásának módjában a rt. intézkedésre hivatott szerve változtatást tesz, nem tekinthető nyilvánvalóan a rt. érdekeit szükségkép sértőnek sem : adott esetben nincs alapja a K. T. 17/4. §. rendelkezésére fektetett keresetnek s így annak elutasítása sem sérthet irányadó anyagi jogszabályt. (Kúria 9078/1926.) Megtámadási per jelhasználása egy részvényes részéről üzletkezelési vizsgálat elérésére. Sem törvény, sem joggyakorlat nem írja elő az eredményszámla tételeinek kötelező tagolását és a K. T. 175. §-a csak az alaptőke egytizedét képviselő részvényeseknek adja meg a jogot, hogy a társasági üzletkezelést szakértők által megvizsgáltassák. A bíróságnak tehát nincs jogalapja arra, hogy a tagolatlan összesített tételekből álló eredményszámla megállapítását törvénybe ütközőnek nyilvánítsa és az egy részvény birtoka alapján fellépő egyes részvényesnek nem nyújthat módot arra, hogy a törvény megkerülésével megtámadási per keretében vizsgáltathassa meg a társaság üzletkezelését. (Bp. Tsz. 3o212/1929.) Felemelt alaptőke beállítása a mérlegbe. Az, hogy az alperes a részvénytőkéül a közgyűlés által felemelt tőkét állította be a mérlegbe, nem helytelen, amennyiben addig, amíg a közgyű-