Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

122 Megtámadáshoz közgyűlés idejében már fennállott részvényesi minőség kell. Aki a közgyűlési határozat indítványozója volt, nem támadhatja meg. Felperes maga sem tagadta, hogy a megtámadott közgyűlési határozat az ő kérelmére hozatott, illetve, hogy ő maga kérte a részvényesek közé való felvételét, azonban azt hozza fel, hogy őt a rt. elnöke beszélte reá, hogy részvényes legyen. Elhallgatta azonban előtte, hogy rt. tag csak az lehet, aki dunántúli gazdasági szeszfőzde tulajdonosa vagy bérlője. Tekintettel arra. hogy ő nem dunántúli, hanem horvátországi szeszfőzdetulajdonos s tekintettel arra, hogy az ekként megtámadott közgyűlési határozat az alapszabályok 7. §-ával, (mely szerint: »részvényes csak dunántúli gazdasági szeszfőzde tulajdonos vagy annak bérlője lehet«) ellenkezik, a közgyűlési határozat megsemmisítendő. A K. T. 17/i. §-ának értelmezése tekintetében kifejlődött joggyakorlat szerint az olyan közgyűlési határozatot, melynek hozatalában a részvényes részt vett, ez a részvényes megtámadni nincs jogosítva, már pedig ha a közgyűlési határozatot az ahhoz hozzájáruló részvényes meg nem támadhatja, úgy még kevésbbé támadhatja meg az, akinek egyenes kérelmére hozatott a közgyűlési határozat. A K. T. 17^. §-a szerint a részvényest illeti meg a kereseti jog a közgyűlési határozat megsemmisítésére. E részvényesi minőségnek pedig nemcsak a kereset beadásakor kell fennforogni, hanem sakkor is, amikor a megtámadott közgyűlési határozat hozatott; hogv pedig felperes ekkor még részvényes nem volt, az nyilvánvaló abból, hogy épen azt a határozatot támadja meg a felperes, amelynek folytán részére a 36 részvény kibocsáttatott. Minthogy ezek szerint felperest a K. T. 17^. §-a szerinti kereseti jog meg nem illeti, keresetével el kellett utasítani. (Kúria hh. P. 79^/1912.) 4 közgyűlési határozat megtámadásánál bemutatóra szóló részvényeknél a megtámadót terheli annak bizonyítása, hogy a közgyűlés idejében már részvénye volt. A közgyűlés időpontjában megkívánt részvényesi minőség szükségességének okadatolása. Strohmannok miatt megtámadás nem alakszerűségi támadás. Alperesnek a kereseti jog megszűnésére vonatkozó érvelését a kir. törvényszék nem tehette magáévá, mert egyfelől semmi törvényes alapja nincs annak az állásnontnak, hogy valamelv közgyűlési határozat csak addig támadható mes\ amíg végrehajtva nincs, másfelől pedig a K. T. 17h. §-ában meghatározott i5 napi határidő csak arra az esetre van megállapítva, ha a közgyűlési határozat alakszerűségek mellőzése miatt támadtatik meg, ez az eset pedig nem forog fenn akkor, ha a kereset arra van alapítva, hogy a határozat egy érdekelt fél helyetteseinek (strohmannok) szavazataival hozatott és ígv a kereset a rendes elévülési időn belül megindítható volt. Azonban el kellett utasítani a keresetet a következő okokból: A K. T. 17/J. §-ának ahhól az intézkedéséből, hogy »minden részvényest kereseti jo? illet a közgyűlés határozatai ellen«, nemcsak az következik, hogy a határozat megtámadójának a kereset megindításakör és a per folvama alatt részvényesnek kell lennie, hanem következik a dolog természete szerint az is, hogy részvényesnek kellett lennie akkor is, amikor a kérdéses határozat meghozatott, mert ha a részvény utólagos megszerzésének e tekintetben visszaható joghatályt lehetne tulajdonítani, — úgy ilyen módon az elévülési határidőn belül meg-