Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

123 támadható volna minden, még olyan határozat is, amelvet a részvényesek egyhangúlag hoztak. Ezek szerint csak az lehet kérdés, hogy kit terhel a bizonyítás abban a tekintetben, hogy felperes a megtámadott közgyűlési határozat meghozatalakor részvényes volt-e, vagy sem. A lrir. törvényszéknek az a nézete, hogv miután az alperes társaság részvényei bemutatóra szólnak és így a társaság soha sincs abban a helyzetben, hogy tudomással bírhatna arról, kik a részvényesei. — felperes tartozott volna bizonyítani a különben is a keresethez tartozó azt a tényt, hogy a megtámadott határozat meghozatalakor részvényes volt. Minthogy pedig ennek a bizonyítását alperes tagadásával szemben meg sem kísérelte s minthogy e szerint azt kell valónak elfogadni, hogy a határozat meghozatalakor nem volt részvényes, — nem lévén kereseti joga, a keresetet az érdemi rész megvizsgálása nélkül ez okból elutasítani kellett; (Bp. Ker. és Vtsz. 37.875/1900.) A budapesti kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja, mert: A megtámadási jog, mint a tagsági jognak egyik része, a K. T. 17^. §-ának helyes értelmezése szerint azt a részvényest illeti, aki a közgyűlés megtartása idejében már részvényes volt s ezen részvényesi minősége a megtámadási per befejezéséig rae? nem szűnt. A megtámadási jog tehát a részvényesnek a közgyűlés idejében bírt legalább egy részvény birtokával egybekötött egyéni joga. Egymaga a részvény birtoka, ha ennek szerzése az átruházás időpontjáig az átruházó részéről meg nem támadott közgyűlési határozat keletkezése utáni időben történt, a nem általános jogutódnak a joeelődje részéről mp? nem támadott közgyűlési határozattal szemben kereseti jogot nem ad. mert a különös jogutódnak a társasághoz való viszonya a részvényszerzés idejében és ezután létező jogi és vagvoni állapot szerint alakul s így a korábban hozott, mások által meg nem támadott határozatok őt abban az esetben is kötelezik, ha mindjárt a közg-vűlési határozat a korábbi részvénytulajdonos részéről megtámadható lett volna is. Annak a kimutatása, hogy a közgyűlési határozatot megtámadó fél már a köz<?vűlés idejében részvénves volt. a kereset jogalapiához tartozÜk s ennek bizonyítása azf a felet terheli, aki erre jogát alapítja, vagyis a felperest s a bizonyítási teher tekintetében nem tesz különbséget, hogv az alperes által kibocsátott részvények névre, vagy bemutatóra szóltak. CKúria hh. 6/IQTI.) A részvény jegyzés alkalmából áJJítólap fenforpott semmisség a részvény későbbi megszerzője ellen kifogásként sikeresen nem érvényesíthető. Alperecek azt a kifogást emelték. ho?v a kereseti váltó alapját képező ügylet semmis lévén, felperes a váltó alapján követelési joírot nem érvényesíthet, mert az elsőrendű alperes az általa jegyzett részvények névértékének 10%-át nem készpénzben, hanem a kereseti váltóval fizette, ez pedig a K. T. I5I. §-a szerint semmisnek tekintendő, ez okból felperes a törvénytelen ügyletre vonatkozó váltó alapján annak összegét sem követelheti. Tény, hogy elsőrendű alperes akkor, amidőn a megalakult felperestől az egyesek által jegyzett, de visszahagyott részvényeket átvette, azokhoz már nem részvényjegyzés, hanem vétel útján iutott s ebből folyóan a kereseti váltóval nem a K. T. I5I. §-ában foglalt fizetést teljesítette; s minthogy felperes a váltóval az átvett részvények névértékét kifizetettnek tekintette és ezt mint kölcsönügyletet tekintette, melyre kamatokat is fizetett, s minthogy ezen részvények alapján két éven át részvényesi jogo-