Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

119 érvényesíthető támadást jelent. — az idevonatkozó kereseti jog elbírálása szempontjából szükséges annak megállapítása, hogy az ezen a napon tartott rendes közgyűlésen részvényesi minőségben résztvett egyének e közgyűlés megtartása időpontjában a részvénytársaság részvényeire vonatkozóan részvénytulajdonosok voltak-e és ebben az időpontban mindegyik hány részvény tekintetében volt tulajdonos? (Kúria 276/1929.) Részvényesi minőség bizonyítása eskü alatti vallomással. A megállapított tények szerint felperes az alperesi rt.-nak úgy 1925. évi november hó 3o-ikán már részvényese volt, mind azóta, mind a mai napig megszakítás nélkül az!, s így a K. T. 17^. §-a szerinti kereshetőségi joga fennáll. Alperes ugyan azt vitatta, hogy felperes részvényesi minősége bizonyítást nem nyert, minthogy azonban az elsőbíróság ítéletét csatlakozási kérelemmel ily irányú kifejezett bírói kérdésre sem támadja meg, a kir. ítélőtábla az általa vitatottakat annál kevésbbé vette figyelembe, mert a felperes által egyébként szolgáltatott bizonyítás kiegészítéséül eskü alatt kihallgatott, s meg is esketett felperes vallomásával felperes részvényesi mivolta perrendszerű bizonyítást nyert, másrészt, mert ennek igazolása nemcsak okirat útján, hanem egyéb módon is történhetik. (Bp. T.. 36o4/i928.) Részvényletétel lehetetlenné tétele csak egy részvényesnél is. Az alperes társaság alapszabályai szerint : «azon részvényesek, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, kötelesek részvényeiket a hozzá tartozó még le nem járt szelvényekkel együtt legkésőbb 5 nappal a közgyűlés megtartása előtt a társaság pénztáránál, vagy az igazgatóság által az egybehívó hirdetményben megjelölt helyeken letenni». Az igazgatóság a hirdetményben megjelölte a helyet a részvények letételére, de nem gondoskodott arról, hogy a részvényeket a társaság pénztáránál a megjelölt időben a részvényesek letehessék, mert hivatalos helyiségeit a letétekre megjelölt utolsó időben. 1926 április hó 2 4. napjának délutánján egy szombati napon, zárva tartotta. A felperes ezek alapján joggal vélhette, hogy igazolás hiányában a közgyűlésien nem fog megjelenhetni. Ezek szerint az alperes szabályellenes magatartása gátolta meg a felperest a közgyűlésen való megjelenésben. Való ugyan, hogy a felperes 2 5 részvénye után gyakorolható 5 szavazat a közgyűlésen megejtett szavazások eredményét nem változtatta volna meg, de miután a közgyűlés tanácskozás alapján hozza határozata?!, nem csupán a szavazatok számát kell tekintetbe venni, hanem azt is. hogy a felperes felszólalása esetleg a többséget meggyőzte volna és ez alapon a közgyűlés esetleg más határozatot hozott volna. Az oly közgyűlési határozat, mely habar csak egv részvénves részvényesi jogainak elvonásával hozatott, a törvényt sérti. Ezek alapján a közgyűlés összes határozatait meg kellett semmisíteni. (Bp. Tsz., 39.09A/1926. sz.) Álrészvényesék. Zálogtartók jogai. A kir. törvényszék a peres felek egyező előadása alapján tényként állapította meg-, hogy felperes és a vele szindikátusban levő érdektársai a tulajdonukat képező 53o.ooo drb. részvényt, amelyből 410.000 drb. a felperes tulajdonát képezte, kézizálogul átadták az A. és M. rt.-oknak és feljogosították nevezett bankokat, hogv a zálogszerződés tartama alatt az összes részvényesi jogokat gyakorolnássák, nevezetesen a rt. közgyűlésén meghatalmazottaik által megjelenhessenek és érdekeik Kzotssítására mindennemű határozatokat hozhassanak. Felperes ezen szerződés megsemmisí-