Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

120 tése és a szavazati jog gyakorlásához szükséges igazoló jegyek kiadása iránt a fenti zálogtartó bankok ellen a budapesti kir. törvényszék előtt pert tett folyamatba és ezen perben a m. kir. Kúria jogerős ítélettel megállapította, hogy a részvények alapján gyakorolható szavazati jognak ezen átruházása a részvényjog alapelveivel és ebből folyóan a K. T.-nyel, valamint a társaság alapszabályaival is ellentétben van, a vonatkozó szerződés tehát törvénybe, jóerkölcsökbe és alapszabályokba ütköző voltánál kezdettől fogva semmis és érvénytelen. A szavazati jog gyakorlásának átruházására vonatkozó szerződés semmisségénél fogva a záloghitelező bankok nem voltak jogosultak a közgyűléseken részvényesi jogokat gyakorolni : s minthogy ezeken a közgyűléseken képviselt részvények többsége a felperes és érdektársai tulajdonát képezte, a közgyűlés szabálytalanul alakult meg, mert a részvénytulajdonos felperes részvényesi jogait a közgyűlésen nem gyakorolhatta, s a záloghitelező bankok jogosulatlanul gyakoroltak részvényesi jogokat. Törvénybe ütköznek tehát a megtámadott közgyűlések határozatai, mert a közgyűlésen álrészvényesek jelentek meg, és gyakoroltak szavazati jogokat, ezért a megtámadási keresetnek helyt adni, a közgyűlési határozatokat a K. T. 17A. §-a alapján megsemmisíteni kellett. (Bp. Tsz., 4o.836/io,28.) Részvényesi minőség keletkezését megelőző határozat megtámadása. Kétségtelen, hogy felperest a K. T. 174. §-a alapján megilleti a kereseti jog a közgyűlésen elhatározott alapszabálymódosítás megtámadása tekintetében. Ennek a kérdésnek az eldöntése pedig szükségessé teszi az előbbi, az 1925. évi november hó 3o-án megtartott rendkívüli közgyűlés ama határozata érvényességének elbírálását is, amely a Sz. gyógyszertár átruházásának jóváhagyására vonatkozik. Ehhez képest a felperes kereseti jogát nem érinti az, hogy az utóbb említett, szintén támadás tárgyává tett közgyűlési határozathozatal idejében még részvényes nem volt. annál kevésbbé, mert. ha ez a közgyűlési határozat a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének szabályába beleütközik, úgy az érvénytelen. (Kúria, 4122/1928.) Közgyűlési határozatot megtámadó kereset a rt. s nem az igazgatósági tag ellen indítandó. A K. T. 17/i. §-a értelmében a közgyűlési határozat elleni kereset csak a rt. ellen, de nem az igazgatósági tagok ellen indítható. (Kúria 3134/1927.) Igazgatósági tagok részvényletéte. Nem lehet ok a közgyűlési határozat megsemmisítésére, hogy a részvények egy része nem az alapszabályok szerint egy nappal a közgyűlés előtt tétetett le, hanem, mint igazgatósági tagok letété állandóan letétben van a rt.-nál és az említett részvények a közgyűlésen felmutattattak. (Kúria 410/1910.) Részvénykönyv részvényesi minőség igazolásánál. A kir. ítélőtábla mellőzte a részvény-könyv megtekintését, mert a részvénykönyv adatai a részvény birtokának bizonyítása nélkül a részvényesi minőség megállapítására alapul nem szolgálnak. (Bp. T., 12.137/1926.) Felszólalási jog elvonása. A rt. közgyűlésén előterjesztendő indítványok feletti szavazás akadálytalan lefolyásának előkészítése, az alapszabályszerű határozóképesség