Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

118 részvényesi jogok gyakorlására feljogosította, mert ez a kikötés a zálogszerződés tényelemei körén kívül esik és a zálogszerződés hatálya attól feltételezve nincs. A felperes részvényesi minőségének a per folyama alatt bekövetkezett megszűnte folytán a K. T. 17 (\- §-a és az állandó bíró1, gyakorlat értelmében, amely szerint a részvényesi minőségnek nemcsak a kereset megindításakor, hanem a per egész tartama alatt fenn kell forognia, nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a felperest a K. T. 17 [\. §-ára alapított, közgyűlési határozatok megsemmisítésére irányuló keresetével kereseti jog hiányából elutasította. (Kuria 8690/1928.) Részvényesi minőség a per egész folyamán szükséges.! Felperes a megtámadott közgyűlési határozat hozatalakor nem volt az alperes rt. részvényese. A K. T. 17(\. §-a értelmében minden egyes részvényest kereseti jog illet meg a törvénnyel vagy alapszabállyal ellenes határozat ellen. A kir. törvényszék jogi véleménye szerint nem elégséges, hogy a felperes a per folyama alatt egy bizonyos ideig a megtámadott határozatot hozó társaság részvényese legyen, hanem a részvényesi minőségnek a per egész folyama alatt fenn kell állani. Ezen felül a kir. törvényszék szerint nem nyer kereshetőségi jogot a részvényes azon határozat ellen, amelyből részvényesi minőségét származtatja. (Bp. Tsz. 30:961/1927.) Megtámadásra a közgyűlés idejében már részvényes jogosult. A K. T. 17/í. §-ának abból az intézkedéséből, hogy minden részvényest kereseti jog illet a közgyűlés határozatai ellen, okszerűen következik, hogy csak oly részvényes támadhatja meg a közgyűlési határozatokat, aki a közgyűlés megtartása idején már részvényes volt, mert az ellenkező álláspont állandó visszaélésekre adhatna okot és a rt.-oot is állandó bizonytalanságban tartaná az által, hogy utóbb átruházott részvények alapján az addig volt részvényesek kifejezett vagy hallgatólagos hozzájárulásával meghozott határozatok érvényessége mindig vitássá tétethetnék. (Bp. Tsz. 333894/1921. sz.) Megtámadás határideje a résztvevők részvénytulajdonosi minőségének megtámadása esetében. A K. T. 176. §-a értelmében azokat a jogokat, amelyek a társaság ügyei tekintetében a részvényeseket illetik, a közgyűlésen az alapszabályokban meghatározott mértékben és korlátokon belül a részvényesek összessége, és pedig csakis a valóságos részvényesek gyakorolKatják, és ennek folytán a közgyűlésen résztvevők részvénytulajdonosi minőségének és azok mindegyikének hány részvényre vonatkozó tulajdonának megállapítása a részvényeken alapuló jogoknak gyakorlása és kötelezettségeknek teljesítésé szempontjából döntő jelentőségű. Minthogy pedig a közgyűlésen résztvevőknek részvénytulajdonosi, illetve hány részvényre vonatkozó részvénytulajdonosi minőségének hiánvára alapított támadás nem a törvény vagy az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzésére vonatkozik, következésképen az nem a K. T. in A. S-ának második bekezdése értelmében i5 napon belül érvénvpsítendő. hanem a most idézett §. első bekezdése értelmében az előbb hivatkozott második bekezdésben megjelölt, és az idevonatkozó közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított i5 nap letelte után is