Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

114 gyűlés határozatait a K. T. §-a alapján jogosan támadják meg, ezért felülvizsgálati kérelmüknek helyt adni és a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes rt. közgyűlésének összes határozatait megsemmisíteni kellett. (Kúria 5428/1926.) Megtámadás határideje. A megállapított tényállás szerint felperes keresetét a közgyűlési jegyzőkönyv benyújtásától számított i5 napi határidőn túl adta be, az arra alapított kereseti joga tehát, hogy ezeken a közgyűléseken az alapszabályok által megkívánt hét részvényes nem volt jelen, — alaki megtámadási ok lévén ez a felhozott ténykörülmény, — elenyészett. (Bp. Tsz., 37490. 1922. sz.) Megtámadási határidő meg nem hosszabbítható. Azzal a döntésével sem sértette meg a felebbezési bíróság az anyagi jogot, hogy a felperesek keresetét, amennyiben az a közgyűlés összehívására az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzésére van alapítva, elkésettnek tekintette abból az okból, hogy a felperesek a K. T. 174. §-ában megszabott i5 napi határidőn túl adták be ; a most említett határidő ugyanis sem a felperes által felhozott abból az okból, hogy a cégiratokat az említett határidő alatt meg nem tekinthették, sem más okból meg nem hosszabbítható. (Kúria 1981/192 7.) Megalakulást kimondó határozat a 17U. §. alapján meg nem semmisíthető. A felperes megtámadási jogát a keresetben egyenkint megjelölt határozatok mindegyike tekintetében a K. T. 174. §-ára alapítja. Ez a §. a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat ellen ád a részvényesnek kereseti jogot, amely jog tehát másra, mint a közgyűlés által hozott határozatra a törvény világos rendelkezése mellett ki nem terjeszthető. Minthogy pedig a rt. alakulását kimondó határozat nem az akkor még jogilag nem létező; rt. közgyűlésének, hanem az alapítók és a részvényaláírók ülésének határozata, az alapítás tárgyában hozott határozatot a rt. ellen a K. T. 174. §-a alapján indított keresettel megtámadni nem lehet, hanem amennyiben a részvényes az alapítóknak törvényellenes eljárása folytán károsodott, az ebből eredő magánjogi igényeit csak az alapítók ellen indítandó keresettel érvényesítheti. (Kúria, 2901/i 915.) Közgyűlési határozatot megsemmisítő ítélet joghatálya, ügyletekre hatása. E. H. 629. szám. A rt. közgyűlésén hozott határozatot megsemmisítő ítélet ex tunc és inter omnes hat ugyan, de az ilyen határozat alapján már létrejött ügyletekből jóhiszemű szerződő felek javára származó jogok hatályukban továbbra is fenmaradnak, ily jogokra tehát a megsemmisítés ki nem hat. Indokolás : A közgyűlési határozatot megsemmisítő ítélet folytán az a helyzet, mintha a megsemmisített közgyűlési határozat meg sem hozatott volna ; amiből következik, hogy amennyiben a megsemmisített határozat még végre nem hajtatott, azt többé végrehajtani nem lehet ; amennyiben pedig a közgyűlési határozat már végrehajtatott, úgy a lehetőség szerint az előbbi állapot állítandó helyre. E szabály alól egyedüli kivétel, hogy a megsemmisített határozat alapján már lekötött és létrejött ügyletekből jóhiszemű szerződő felek