Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

115 javára származó jogok hatályukban továbbra is fenmaradnak és hogy ezen jóhiszemű szerződő felek jogára a közgyűlési határozat megsemmisítése ki nem terjed és az ily jóhiszemű szerződő felek sikerrel hivatkozhatnak a K. T. 186. és 190. §-aira. Ez a kivétel azonban csak a jóhiszemű szerződő felekre vonatkozván, a jelen perben egyedül az döntő, vájjon felperes a követelés megszerzésekor tudott-e a közgyűlési határozatot megelőző, a törvénnyel ellenkező megállapodásokról, — avagy E. B., ki a követelést felperesre engedményezte, tudott-e azon körülményről, vagyis követelése létrejöttekor jóhiszemű volt-e, mert felperes engedményes lévén, ellene az E. B. ellen felhozható kifogások szintén sikerrel felhozhatók. A perdöntő körülményt illetően, tekintettel arra, hogy a felperes beismerte, hogy jogelődje E. B. a részvényeket nem akarta elfogadni és hogy csak a visszavásárlás ígérete által birták rá a részvények elfogadására, és tekintettel arra, hogy abból, miszerint alperesnek erre vonatkozó állítását nem tagadta, az is megállapítható, hogy a felperes jogelődje oly részvényeket kapott követelése fejében, amelyeknek visszavásárlása még a részvénytársaság megalakulása előtt részére biztosíttatott : kétségtelen, hogy a felperes jogelődje a kereseti ügylet kötésekor nem járt el jóhiszeműen. Ennélfogva a felperes nem lévén jóhiszemű félnek tekinthető, az elsőbíróság helyesen utasította el a keresetével. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja, (1139/191/i.) Megsemmisítő ítélet hatálya más részvényessel szemben. A rt. ellen az alakuló közgyűlés határozatainak megsemmisítése iránt más részvényes által indított perben hozott megsemmisítő határozatnak nincs feltétlenül az a hatálya, hogy az alperes részvényesnek az alapításkor a részvény névértékének bifizetésére vállalt kötelezettsége már ezáltal semmisnek tekintessék, mert az ilyen megtámadási perben hozott megsemmisítő ítéletnek csak annyiban lehet a más részvényes szerzett jogait és vállalt kötelezettségeit megszüntető avagy érvénytelenítő hatálya, ha ezen más részvényessel szemben nem igazoltatnak olyan különleges jogviszonyok, amelyek a megsemmisítés dacára is azt eredményezik, hogy ennek a részvényesnek a jogai, illetve kötelezettségei fennállóknak tekintessenek s mert az ilyen jogviszonyok fennállása vagy fenn nem állása külön megállapítást igényel. (Kúria 534/i9i3.) Közgyűlési határozattal nem érinthető tervezeti intézkedések. Az új alapszabályba foglalt rendelkezés, amennyiben a levonások után fennmaradó nyereségnek a részvényesek közt való felosztását csak azon esetre engedi meg, ha a közgyűlés annak hováfordítása iránt máskép nem intézkedik, a közgyűlési többség határozatától teszi függővé, hogy a nyereségnek a levonások után fennmaradó része a részvényesek közt kiosztassék-e vagy nem, tehát nyilván megváltoztatja az addig fennállott alapszabályoknak a tervezetből átvett azon intézkedését, mely a tartalékalap dotálása s a jutalékok levonása után fennmaradó nyereséget feltétlenül a részvényesek közt rendeli kiosztani ; már pedig a K. T. 179. §-ának utolsó bekezdése szerint azon intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, az ezúttal fenn nem forgó kivételes eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehetvén módosítani, a közgyűlési határozat