Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

3 zel a tartozásával szemben a részvényesnek a társaság- irányában fennálló követelése be nem számítható. A felperes, felszámolás alatt álló rt. által a részvény még be nem fizetett névértékének megfizetése iránt támasztott követelésével szemben az alperes egy saját, a rt. ellen fennálló, követelését kérvén beszámítani, ennek a beszámítási kérelemnek az eljárt kir. törvényszék nem adott helyet a következő okokból : Eltekintve attól, hogy a felperes követelése nem hasonló jogalapból származik, beszámításának egyébként sincs helye. Akkor, amidőn a részvényes egy részvényt megszerez, a részvény névértékének erejéig feltétlen kötelezettséget vállal, amely kötelezettség nem olyan közönséges tartozás, amelynél beszámításnak lehetne helye, hanem olyan, amelynél fogva, mint a társaság üzletéhez tartozó alaphoz, a társasági kötelezettségek fedezéséhez, szükség esetén részvényének névértéke erejéig hozzájárulni, tehát a hátralékos tőketartozást feltétlenül befizetni köteles. Az egyes tag a rt.-gal szemben, mint ilyen, adósként és hitelezőként szerepelhetvén, amennyiben ellenében követelése támadna, azt mint jogi személy ellen külön kereset útján érvényesítheti, de a rt.-nak ellenében fennálló, a hátralékos részvénytőke befizetése iránt támasztott követelését beszámítással annál kevésbbé törlesztheti, mert eltekintve attól, hogy számtalan jogi bonyodalomnak okozójává válnék, másrészről a részvények névértéke erejéig való feltétlen és korlátlan felelősség elve is megcsorbíttatnék. Ami az állítólag visszatartott s alperes által biztosítékképen letett egy drb. 2 5 frt értékű részvényt illeti, a beszámítás iránti kérelmét erre nézve is a most kifejtettek alapján elutasítani, és azért az általa e tekintetben kihallgatni kért tanúk kihallgatását is mellőzni kellett. Ezt a rendelkezést a kir. ítélőtábla helybenhagyta a következő, a rn. kir. Kúria által is elfogadott indokolással : Az elsőbíróság ítéletének alperest viszontkeresetével külön perútra utasító rendelkezését pedig azért kellett helybenhagyni, mert a részvényest részvényének névértéke erejéig már a törvénynél fogva feltétlen fizetési kötelezettség terhelvén, az alaptőke a részvényeseknek sem egészben, sem részben a társaág fennállása alatt visszafizethető, sem pedig a hitelezők beleegyezése és a bíróság engedélye nélkül lejebb szállítható nem lévén, a részvényesnek a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó feltétlen kötelezettsége nem közönséges tartozás, hanem oly kötelezettség, melynélfogva a részvényes a társasági vállalat üzletéhez és az e célból és az ezáltal megállapított társasági kötelezettségek fedezéséhez szükséges alap megalkotásához, részvényének névértéke erejéig, hozzájárulni köteles és így nem szenvedhet kétséget, hogy a részvényesnek a tartozása a társaság irányában fennálló nem hasonló jogi természetű követelése beszámításával egyáltalában nem törleszthető, különösen még azért sem. mert nem lehet a társaságot, midőn a már a törvénynél fogva feltétlen fizetési kötelezettséggel tartozó részvényesektől a részvények névértékének befizetését követeli, kielégítésül ezeknek a társasággal szemben fennálló oly ellenköveteléseire utalni, melyek éppen úgy, mint a társaságot terhelő egyéb hitelezői'(követelések, maguknak a részvényeseknek fizetéseiből alakult társasági alaptőkében találják a fedezetüket. (Kúria 17/1899.) Részvénytársaság (vagy szövetkezet) időtartama. E. H. 336. szám. A részvénytársaság vagy szörvetkezet fennállásának az alapszabályokban meghatározott időtartamát csak akkor nem változtathatja, illetőleg hosszabbíthatja meg, ha a határozott időtartamra való