Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

llö határozat még akkor is megsemmisítendő, ha az eltávolított tagok száma a szavazás végeredményét nem befolyásolta, mivel a határozat hozatalra egyetlen tag felszólalása is döntő befolyással bírhat. (Kúria 536/1908., 794/1903. sz.) Ha egy vagy több részvényes összes részvényeit vagy azok egy részét oly célból ruházza át harmadik személyekre, hogy ezen eljárás által az alapszabályok rendelkezéseit megkerülve, az ő részvényei alapján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakorolhasson s ha a közgyűlésen hozott határozat az alapszabályok kijátszásával gyakorolt eme szavazatokon alapszik : az ily közgyűlési határozat a kereskedelmi törvény i^7- §-a értelmében sikerrel megtámadható. (Kúria 1332 1907.) A közgyűlésen strohmanok szereplése egymagában még nem ok a közgyűlés határozatainak megsemmisítésére ; ennek feltétele az, hogy a strohmannoknak szerepeltetése valamely jog kijátszását célzó és visszaélést magában foglaló határozatok keresztülvitele érdekében történt és az ily irányú határozathozatal eredményét tényleg befolyásolta legyen. (Kúria 279 907., 233/9o5., 1260/90/i., 501/907.) A részvényesnek a kereskedelmi törvény 17 4- §-ában biztosított kereseti jog terjedelme minden esetre magában foglalja a részvényesnek azt a jogát is, hogy a jóváhagyott évi mérleg adatainak helytelenségét vitathassa és bizonyíthassa. Ebbeli jogának gyakorolhatása végett pedig, a dolog természete szerint, feltétlenül szükséges vagy az, hogy a jóváhagyott mérleg mindazoknak az adatoknak részletes felsorolását tartalmazza, amelyeknek ismerete szükséges a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbírálásához, vagy pedig az, hogy ezek az adatok kívánatra törvény-, illetve alapszabályszerű más módon közöltessenek, mert a részvényes csak a vonatkozó adatoknak kellő ismeretében gyakorolhatja a törvényben részére biztosított azt a jogot, hogy vitathassa, miszerint a mérleg összeállításánál figyelmen kívül hagyattak a kereskedelmi törvény 199. §-ának parancsoló rendelkezései. (Kúria 370/1904.) A mérleg hiányos aláírása és a mérleg kellő közzétételének elmulasztása nem szolgálhat alapul arra, hogy a közgyűlésnek a mérleg helybenhagyása és ezzel kapcsolatos kérdések tárgyában hozott határozata megsemmisíttessék abban az esetben, ha a részvényeseknek egyébként módjukban állott a mérleg tartalmáról tudomást szerezni. (Kúria 988/907.) Közgyűlési határozat, mely egy előbbi közgyűlési határozaton alapszik, mindaddig meg nem támadható, míg az előbbi érvényben van. (Kúria 6/1894.) Közgyűlési határozat akkor is megtámadható, ha abból aktuális kár nem származott is. (Kúria 1093/893.) Közgyűlési határozat megsemmisítendő, ha az alapszabály ellenére határoztatott, hogy csak annak szelvénye váltandó be, aki a részvénykönyvbe mint tulajdonos bejegyeztetett. (Kúria 236/1893.) Az a kérdés, hogy közgyűlési határozat a társaságra anyagilag előnyös-e, nem tárgya a megsemmisítési pernek. (Kúria 1397/1892.) Azon az alapon, hogy valamely indítvány elvettetett, van helye a közgyűlés ebbeli határozata megsemmisítésének, ha az indítvány elvetése a törvény avagy az alapszabályok rendelkezéseibe ütközik. (Kúria 1172/1898.) Amennyiben valamely irányban a közgyűlés nem határozott, e miatt nincs helye megtámadási keresetnek. (Kúria 209/1891.) Az, hogy a részvénytársasági alapszabályok a közgyűlésen gyakorolható szavazati jogot több részvény birtokához kötik, nem érinti a minden