Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
111 részvényesnek a kereskedelmi torvény 1^4- §-ában megadott és alapszabályilag nem is korlátolható azt a jogot, hogy a közgyűlési határozatot törvényesség vagy alapszabályszerüség szempontjából megtámadhassa. (Bp. T. 900. ápr. 4- 79-) Az alapszabályoknak abból a rendelkezéséből, hogy a közgyűlésre vonatkozó meghívás legalább i5 nappal annak megtartása előtt közzéteendő, nyilvánvaló, hogy a kérdéses i5 napi határidő kiszámításánál maga a közgyűlés napja figyelembe nem jöhet, hanem az előírt közzététel alapszabályszerűnek csak úgy tekinthető, ha a közgyűlés napját legalább i5 nappal megelőzőleg tétetett közzé a meghívás, (tfp. T. 33o,4/1904.) A közgyűlésnek az a határozata, hogy elfogadta azt a mérleget, melyben a váitótárcában beállott hiányok fedezésére a tartalék-, nyugdíj- és kulturális alap felhasználtatott, törvénybe nem ütközik és nem semmisíthető meg, ha az alapszabályok ezen alapoknak ily hiányok fedezésére való fordítását nem tiltják. (Kúria 670/909.) Állandó alapszabályellenes gyakorlat nem zárja ki a közgyűlési határozat megsemmisítését. A bíróság az igazgatóságot a határozat tartalmának közelebbi megjelölése nélkül csak «az alapszabályoknak megfelelő* határozat hozatalára utasíthatja. (Kúria 537/906.) A közgyűlési tárgysorozatba felvett «elnökválasztás» nem fedi egyúttal az elnök jutalmazására vonatkozó indítványt is, miért is az utóbbi tárgyában hozott határozat megsemmisítendő. (Kúria 122/904.) Egyhangú határozat meg nem semmisíthető azon az alapon, hogy nem szavazóképes részvényesek is szavaztak, mert nincs jogosulatlan szavazás által majorizálás. (Kúria 890/1904.) Nem elégséges a közgyűlési határozat megtámadására az, hogy az igazgatóság ügyvitele szabályellenes vagy törvényellenes volt és a közgyűlés határozata ilyen ügyvitelre vonatkozik, hanem a megtámadásra csak akkor van ok, ha a szabálytalanság a közgyűlési határozat meghozatala által követtetett el, azaz, ha az orvoslandó jogsérelmet a közgyűlési határozat okozta. Az a körülmény, hogy a közgyűlés az igazgatóság, vagy felügyelőbizottság ügyvitelének szabálytalanságát nem ismerve, a felmentvényt évrőlévre megadta, nem jelent törvényellenességet és ebből csak az következik, hogy ilyenkor az igazgatóság és íelügyeíőbizottság felelősségre vonás esetén a felmentvényre nem hivatkozhatik. (Kúria 1260/904.) Amennyiben a társasági alapszabályok akként intézkednek, hogy a jövedelem egy bizonyos összeg magasságáig a tartalékalaphoz csatolandó, a jövedelem többi része pedig felosztandó, a közgyűlésnek — valamely tag ellenzése esetén — többségi határozattal nem áll jogában ettől eltérőleg intézkedni a jövedelem felett és különösen nagyobb összeg nem fordítható a tartalékalap javára. (Kúria 962/904.) A részvényesnek a K. T. 174. §-a alapján fennálló kereseti joga független attól, hogy a törvényszék a beterjesztett közgyűlési határozat kérdésében már határozott-e, vagy sem (Kúria 690/1906.) A bíróság a közgyűlési határozat megsemmisítése iránti perben csak annak elbírálására van hivatva, hogy a megtámadott határozat a kereskedelmi törvény és az alapszabályok vonatkozó intézkedéseinek megfelelően lett-e hozva, vagy nem ? Utóbbi esetben a határozatot megsemmisíti, de nem hozhat a közgyűlés helyett más, a törvény és alapszabályoknak megfelelő határozatot, hanem csak utasítással láthatja el a részvénytársaságot, illetve annak igazgatóságát, hogy az ügyet új közgyűlés elé terjessae, amely közgyűlés lesz hivatva a megfelelő határozat hozatalára. (Kúria 799/1906.)
