Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

109 nyában való hatálytalanságát vonja maga után, míg ellenben a részvényesek kifogása csak a határozat relatív hatályú semmisségét, vagyis csak a felvagy alperesként szereplő fél irányában hatálytalanságát eredményezi. (Kúria i56/j/i893. és 72/1894.) Az a körülmény, hogy a közgyűlési határozatok megsemmisítése végett perrel fellépő részvényes a közgyűlés szabályellenes megalakítása, sem a közgyűlésen hozott határozatok ellen fel nem szólalt, a törvény- vagy alapszabályellenes határozatok megsemmisítésére irányuló kereset elutasítására okul nem szolgálhat. (Kúria 1119/903.) A bíróság a közgyűlési határozat megsemmisítése iránti perben a felek által a megsemmisítés alapjául felhozott tényeken, illetve mulasztásokon felül nincs jogosítva más tényeket vagy mulasztásokat hivatalból figyelembe venni és így ez iránti panasz hiányában nem semmisítheti meg a közgyűlési határozatot azon az alapon, hogy a közgyűlés nem volt kellőleg összehíva. (Kúria 1361/902.) A közgyűlés elnöke jogosítva van a közgyűlésen megjelent minden egyes oly részvényestől, aki a tanácskozás és határozathozatalhoz szükséges rendet és nyugalmat a közgyűlés komolyságához nem illő viselkedésével és megtartásával veszélyezteti, a szólásjogot és éppen szóban forgó tárgyra nézve elvonni. De ezen discretionális jogából nem következik az, hogy ő a rendet és nyugalmat bizonyos tárgynál való rendellenes felszólalása által veszélyeztető részvényestől a szólásjogot a közgyűlés egész tartamára megvonhassa, s minthogy a közgyűlés elnöke ezt mégis megtette, a közgyűlés összes határozatai megsemmisíttettek. (Kúria 794/903.) A kereskedelmi törvényben oly rendelkezés, mely szerint a közgyűlési határozatok végrehajtása az azok megsemmiaitőse végett perrel fellépő részvényesek kérelme folytán felfüggeszthető volna, nem foglaltatván, az ily irányban előterjesztett kérelem érdemleges bírói intézkedés tárgyává nem tehető. (Kúria 904. jan. 19. 36.) A közgyűlési határozat alakszerűségek mellőzése miatt támadtatván meg, hivatalból vizsgálandó, hogy a kereset az illető közgyűlési határozatnak a törvényszékhez történt bemutatásától számított i5 nap alatt adatott-e be. (Kúria 433/goo. és 1040/1900.) A nem a törvény vagy az alapszabályok által megállapított alakszerűségek mellőzésére, hanem a szavazatok egy részének érvénytelenségére alapított megtámadási kereseti jogra, mint a nem az alakiságok mellőzésére alapított, a rendes magánjogi elévülési idő alkalmazandó. (Kúria 727/903., 728/903., 729/903.) A részvényes a miatt, hogy a szavazásnál jogosulatlan szavazat is gyakoroltatott, a hozott határozatokat csak annyiban támadhatja meg, amenynyiben a jogosulatlan szavazatok számuknál fogva a választás eredményét befolyásolva, ezt kétségessé teszik. Az a körülmény, hogy már elhalt több részvényes képviseletében is lettek szavazatok érvényesítve, miután a per adatai szerint a részvénykönyvben tulajdonosul bevezetett elhalt részvényeseknek igazolt örökösei állították ki a részvények számának megfelelően gyakorolt szavazat érvényesíthelésére a megbízást, a hozott határozatok érvénytelenségét maga után nem vonhatja. (Kúria 900. máj. 10. 291. és /»33-) Ha a közgyűlésen résztvenni jogosult olyan személyek, kik eltávolításukra okot nem adtak, a többi résztvevők erőszakos fellépése és fenyegető magatartása miatt jogaik gyakorlatában akadályoztattak és jogtalan megfélemlítés hatása alatt a közgyűlés befejezése előtt eltávoztak : a közgyűlési