Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

108 de időközben elhalt részvényes örökösei az átírás elmaradása miatt elessenek ettől a jogtól. (Kúria 918/1911.) Előmutatom szóló elismervény névre szóló részvénynél. Habár a névre szóló részvény kiállítása előtt előmutatóra szóló elismervények állíttattak is ki, a részvényes az egész be nem fizetett részvényösszeg erejéig felelős marad. (Kúria 779/1910.) 174. §. Minden egyes részvényest kereseti jog illet a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. Ha a közgyűlési határozat a törvény vagy az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzése miatt támadtatik meg, a kereseti jog a sérelmes határozatot tartalmazó jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított 15 nap alatt érvényesítendő, ellenkezőleg az ezen alapon megszűnik. A határozat megsemmisítése iránti keresettel a kárkövetelési igény megítélése iránti kérelem egybe nem kapcsolható. (Kúria 5O3/I88I.) A K. T. 17 4- §-ában szabályozott pert csakis részvényes indíthatja. Részvényesi minőségének úgy a kereset megindításakor, mint a per egész folyama alatt fenn kell állania. Az igazgatósági tagi minőség a részvényesi minőségét nem igazolja. (Kúria 1910. aug. 3o. 453/910. Azonos 705/1900.) A megtámadó részvényesi minősége oly esetben, amelyben az a felek között nem vitás, hivatalból vizsgálandó. (Kúria 1900. október 4433/1900.) A részvényesi minőség kimutatására nem az a döntő, hogy felperes a részvény birtokában van-e, hanem az, hogy a részvény felett mint tulajdonos rendelkezik-e. (Kúria 67/1893.) A letétjegy, melynek alapján a részvények bármikor átvehetők a részvénytársaságtól, legitimálja az illetőt a közgyűlési határozat iránti kereseti jog tekintetében. (Kúria 1167/1891.) A később részvényt szerzett részvényes a tulajdonszerzés előtti időben hozott közgyűlési határozatot jogelődje jogán meg nem támadhatja. (Kúria 136/1909.) A részvényt jegyzett és névértékének 5o százalékát kifizetett egyén — ha nem is vezettetett be a részvénykönyvbe részvénytulajdonosnak — a közgyűlési határozat megtámadására kereseti joggal bir. (Kúria 1038/1898.) Az a részvényes, aki hozzájárult valamely közgyűlési határozathoz, azt meg nem támadhatja ; a jelen volt részvényes tehát csak akkor, ha vagy tiltakozott, vagy tartózkodott a szavazástól. Ez a kereseti jog csak a részvényeseket illeti meg s így az alapító ebbeli minőségében a közgyűlési határozatot megtámadni jogosítva nincs. (Kúria 1773/1895., 291/iqoo. és 167/1907.) A bíróság a megtámadási perben csupán arra szorítkozik, hogy a törvénytelen határozatot megsemmisíti, de nem hozhat a közgyűlés helyett más, a törvény vagy alapszabályoknak megfelelő határozatot, sem nem utasíthatja a társaságot valamely pozitív határozat hozatalára. (Kúria 6/1897., 1172/1897.) A K. T. 174. §-án alapuló és sikerre vezető kereset a megtámadott közgyűlési határozatnak abszolút hatályú megsemmisítését, tehát bárki irá-