Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

107 gát, mert a kereseti részvények nem bemutatóra, hanem névre szóló értékpapírok lévén, azok tulajdonának más személyre való átruházásához olyan jogügylet kívántatik, amely a tulajdon átruházására alkalmas. (Kúria '357/1908.) Névre szóló részvények rosszhiszemű megszerzése. Alperes 2 5 darab Magyar Országos Központi takarékpénztári rt.-i névre szóló részvényt vásárolt 1920. évi február hó 8. napján Bécsben az üzletében már többször megfordult, de azóta ismeretlen helyen tartózkodó B. József nevű egyéntől s azokat ugyanezen alkalommal a másolatban csatolt nosztrifikálási ív kapcsán az eladótól átvette. A részvények közül i3 darab felperes nevére szól, és forgatmánnyal nincsen ellátva ; 12 darab pedig idegen névre szól, de üres hátirattal van ellátva. Ezeknek a részvényeknek birtokát a felebbezési bíróság meg nem támadott ítéleti döntése szerint azok tulajdonosa, a felperes 1920. évi január hó 18. napján Budapesten az ő kárára ismeretlen tettes részéről elkövetett lopás által vesztette el. A csatolt jegyzőkönyvek szerint pedig ezek a részvények vizsgálóbírói végzés alapján lefoglaltattak. A megállapított tényállásból okszerűen következik, hogy az alperes és a részvények eladója között kötött vételi ügylet egységes jogügylet volt. Ebből pedig önként folyik, hogy a jóhiszeműség kérdése szempontjából az ugyanazonegy vétel tárgyául szolgáló részvények tekintetében azonos jogi elbírálásnak van helye, függetlenül attól, hogy azok egyrésze forgatmánnyal ellátva nincsen, míg másik része üres hátirattal van ellátva. Az anyagjogi szabályok értelmében a vevő az árú vételügyleti megszerzésénél akkor nincs jóhiszemben, ha a szerzés alkalmával tudja, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudja, hogy az árú nem az átruházó tulajdona, s azzal ez jogszerűen nem rendelkezhetik. Alperes, mint értékpapírkereskedéssel foglalkozó egyén, annak az anyag jogi szabálynak ismeretében, hogy névre szóló részvények átruházása a hátiratoknak összefüggő láncolata, vagy legalább is érvényes üres hátirat mellett történik, csak a kötelességszerű gondosságnak figyelmen kívül hagyásával vehette meg B. Józseftől a 2 5 darab részvényt, holott azok puszta megtekintéséből következtethette, hogy a i3 darab felperes nevére szóló részvény átruházásra alkalmas forgatmány hiányában az eladó tulajdonában nem lehet, mert az eladó más szerzési jogalapot nem is állított. Ha tehát alperes ezeket a részvényeket mégis megvette, c részvényvásárlásnál jóhiszemben nem lehétett, s így a vételügylet tartalmi egységénél fogva jóhiszeműsége az ugyanazon vétel tárgyául szolgáló további 12 darab, üres hátirattal ellátott részvényre vonatkozóan sem állhat fenn. Következéskép alperes, mint nem jóhiszemű vevő a nemtulajdonos eladóval kötött vétele utján ezekre az üres hátirattal ellátott részvényekre vonatkozóan sem szerezhetett tulajdont. Vételügyleti szerzése tehát ezeket a részvényeket illetően sem érintheti a felperes tulajdonjogát. (Kúria 5595/1925.) örökösök igénye az új részvényekre. A részvény tulajdonosának a részvénykönyvbe való bejegyzése elmulasztásának csak az a következménye, hogy a részvény birtokos a részvénytársaság közgyűlésén a részvényest megillető jogokat nem gyakorolhatja, de mint a részvénykönyvbe bevezetett jogelődje igazolt jogutódjának, jogában áll az új részvények átvételének jogát gyakorolni ; a közgyűlésnek az a határozata, mely az átvételi jogot a közgyűléskor bejegyzett részvényeseknek biztosította, nem értelmezhető akjép, hogy a részvénykönyvbe bejegyzett,