Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

105 gyűlésen szavazhat. Í3s e jogot az új tulajdonos, mint az eladónak a meghatalmazottja, szabályszerű meghatalmazás alapján gyakorolhatja. (Kúria 4063/1916.) Bemutatóra szóló részvény birtokosa a névérték befizetésére nem köteles. A bemutatóra szól' részvény birtokosának a hátralékos névérték befizetése iránti kötelezetisé™e a K. T. alapján meg nem állapítható. (Kúria 8785/1916.) A szerződő felek egymásközti viszonyában a részvényátruházás joghatályos, ha az átíráskor még kibocsátva nem volt részvények az átíráskor fel nem mutattattak. A hiteles cégkivonatból kilünően a felperes részvényei névre szólottak. Ily részvények átruházásáét a rt.-gal szemben a K. T. 173. §-a értelmében az átruházásnak a részvénykönyvbe való bevezetése igazolja. A tanúk vallomásából kitűnően az alperes részéről jegyzett részvények között tiz részvény átruházása a felperes részvénykönyvébe bevezettetett. A részvényeket az átíráskor a tanúvallomásokból kitűnően nem mutatták ugyan fel, mert azok akkor még nem voltak kibocsátva, ez azonban az átírás hatályát a felperes és az alperes közti jogviszony szempontjából nem érinti. A K. T. 173. §. utolsó bekezdése értelmében a névre szóló részvény átruházója addisr marad felelős a be nem fizetett részvény névértékéért, a míg az átruházás be nem vezettetett. Ennélfogva az alperes felelőssége az átruházott részvények be nem fizetett névértékeért megszűnt. (Kúria 233/191/í.) A részvény átruházásának feltételhez kötése. A kir. Kúria a másodbírósá? ítéletét azért hasryta helyben, mert az alapszabályok rendelkezéséből nyilvánvaló lévén az. hoírv minden egyes részvény tulajdona ahhoz a feltételhez vm kötve, hogy a részvény tulaja idonosa legalább [\o hektoliter szeszkontúiírenst mutasson ki ; helyes az alsóbíróságoknak az az álláspontja, hogy az elsőrendű felperes ezen fel-* tétel kimutatásának hiányában a kérdéses részvények átruházásának elismerését jogszerűen nem követelheti. (Kúria 808/1910.) Névre szóló részvények átruházása. A B. általános takarékpénztár rt. alapszabályai szerint : «Minden részvény határozott névre szól és a tulajdonos nevének és lakhelyének megjelölése mellett a társaság részvénykönwébe beiratik.» «A részvény csak az igazgatótanácshoz intézett mecrelőző jelentés után és a rendes közgyűlés beleegyezésével, mely e fölött titkos szavazás útján véglegesen határoz, ruházható át más személyre.» «Valamely részvény megszerzéséhez való beleegyezést megelőzőleg is a közgyűléstől lehet kérni s az utóbbi azt megadhatja. » Tény. hogy a részvények és nevezetesen a felperes birtokában levő részvény szövegében kifejezetten ki van tüntetve, hogy a részvény csak az igazgatótanácshoz intézett megelőző jelentés után és a rendes közgyűlés beleegyezésével, mely e fölött titkos szavazás utján véglegesen határoz, ruházható át más személyre, és hos:y a takarékpénztárnak rendes közgyűlése i4 pártoló szavazattal szemben 37 megtagadó szavazattal a részvény megszerzését megtagadta. Az alperesi rt. alapszabályainak ismertetett rendelkezéseiből tehát kétségtelen, hog-y az alapszabályok ama jogok teljességét, a mlelyek a K. T. szerint a részvényeseket megelletik, tehát a részvényesi minőséget, átruházott részvényeknél az átruházás jóváhagyásától kívánta