Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
104 átruház, haBár ezekre az átruházott részvénvekre vonatkozóan részvényesként a társasági részvénykönyvhe továhhra is ő van bevezetve, mert a K. T. 173. §-ának második bekezdése értelmében a részvényátruházás részvénykönyvi bevezetésének hiánya a részvénvtulajdonjoenak a szerzőre való átszállását nem akadályozza, hanem amennviben, mint a jelen esetben, az alapszabályok másként intézkednek, csak azt vonja maga után, hogy addig, amíg az átruházás a részvény felmutatás mellett a társasági részvénykönyvbe bevezetve nincs, az a társaság irányában igazoltnak nem tekinthető. (Kúria 8780/1926.) Részvénykönyvbe bevezetés hiánya. A felek egyező előadása és az alapszabálvok alapián a kir. törvényszék megállapította, hogv a felperesék nevei mint tulajdonosod a részvénykönyvben nem szerepelnek. A K. T. 173. §. 2. bekezdése szerint a névre szóló részvényekre alakult társaság alapszabályai határozhatják meg- a részvényesi minőség igazolásának módját. Az alapszabályok szerint : részvényesnek a társasággal szemben csak az tekintetik, kinek neve mint tulajdonosé a részvénykönyvbe be van jegyezve. Az alapszabályoknak fent idézett és a K. T. 173. 8,-ának megegyező értelme szerint a részvény Bírlalója és a társaság között csak akkor keletkezik jogviszony, ha a részvényes neve mint tula jdonosé a részvény könyvbe be van jegyezve. Mindaddig, míg ez meg nem történt, a részvény bírlalóia a társasággal szemben nem részvénves és részvényesi jogait nem gyakorolhatia. A K. T. 17/4. §-ában szabályozott megtámadási iog csupán részvényeseket illet meg. Amennviben tehát a felperesek a letett részvényeket átirattal meg is szerezték volna, a közgyűlési határozat megtámadására joguk nincs, mert a részvényeket a részvénykönyvben a maguk nevére át nem Íratták. (Bp. Tsz. 3/4265/1927.) Részvénykönyvbe bejeavzés hiánya. A törvénynek más alapszabályi intézkedés nemléte esetére szóló az a rendelkezése, amely szerint a névre szóló részvény birtokosa a rt.-gal szemben igazolt részvényesnek csak akkor tekintetik', Ka az átruházás a részvény felmutatása mellett a részvénvkönvvbe bevezettetett (K. T. 173.V egyértelmű az alneres rt. alapszabályainak azzal a nem vitás intézkedésével, hogy részvényesnek a társasával szemben csak az tekintetik, akinek neve mint tulajdonosé a részvénykönwBe be van jegyezve. Ehhez képest ama nem vitás tényállás mellett. hogv a felperesek a keresettel bemutatott mások nevére szóló részvényeket az alperes rt.-nak tulajdonosi minőségüknek Bejegyzése védett fel nem mutatták és ekként a részvényeknek reáiuk történt átruházása a társasági részvénykönyvbe bevezetve nincs, kétségtelen, hogv mint olyanok, akiknek részvénvesi minősébe a társasággal szemben igazoltnak nem tekinthető, csak az alapszabályszerűen igazolt részvényest megillető azt a iogot. hogy a közgyűlési haározatot a K. T. 17/í. S-a alapján megtámadhatiák. nem érvénvesithetik. Ennélfogva felpereseknek kereseti jog hiánváhol történt elutasítása iogszabálvt nem sért. miért is az ez ellen iránvuló felülvizsgálati kérelmükkel őket elutasítani és a sikertelenül kért felülvizsgálati eljárás költségeit a terhükre róni kellett. ('Kúria 8873/1927.) Be nem vezetés esetében az eladó szavazati joqa. Ha a részvényátruházás a részvénykönyvbe Be nem vezettetett és így az alapszabályok szerint az új tulajdonosnak szavazati joga nincs : az eladó, aki a részvénykönyvben még mindig tulajdonosként szerepel, a köz-