Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

103 50 %-on felüli felelősség részvényátruházásnál. A K. T. 173. §-ának kifejezetten a névreszóló részvények átruházására vonatkozó az a rendelkezése, mely a részvények 50 % -on felül Be nem fizetett névértékére vonatkozik, a bemutatóra szóló részvények átruházása esetére, joghasonszerűség útján sem alkalmazható s a bemutatóra szóló részvénvek átruházásánál az aláírónak a részvénvek névértékének 50%-on felüli része befizetése iránti felelőssége, a felek, avagy a rt. minden további ténye nélkül abban az időpontban szűnik meg. amikor a részvény átruházás az átadással megtörtént. (Kuria 5o17!1915. ) Részvényesi minőség megtámadása. Ha a rt. közgyűléséről felvett jegyzőkönyvben a K. T. 180. §-ának megfelelően felsorolt részvényeik a részvénvkönvvben. a közgyűlés ideién. vaJóban annyi részvénv tulajdonosaiként szerepeltek, amennvit a jegyzőkönyv feltüntet, és ha az alaoszabálvok sem a részvénveknek a közgyűlés előtti letétplpt. sem a közgvűléin való felmutatásukat elő nem írják: a közgyűlési határozatok a részvénvesi minőség* és a szavazati jog nem kellő igazolása címén meg nem támadhatók. ('Kúria 1062/1925.) Részvénykönyvbe bevezetés hiánya nem zárja ki az elővételi jogot. A részvénytulajdonos részvénvkönwbe való bejegyzése elmulasztásának csak az a következménye, hogy a rész vén vbirtokos a rt. közgyűlésén a részvényest megillető jogokat nem gyakorolhatja, de mint a részvénvkönyvbe bevezetett jogelődje igazolt jogutódjának, jogában áll az új részvények átvételének jogát gvakorolni: a közgvűlésnek az a határozata, melv az átvételi jogot a közgyűléskor bejegyzett részvénveseknek biztosította, nem értelmezhető akkép. hogy a részvénvkönwbe bejegyzett, de időközben elhalt részvényes örökösei az átírás elmaradása miatt elessenek ettől a jogtól, (Kúria 918/1911.) Részvényesi jonok gyakorlásától elnök által megfosztás. A K. T. 173. §-a és a társasági alapszabályok értelmében a szabálvszerű hátirattal ellátott névreszóló részvénvek. illetve a részvényutalványok alapján a részvénvkönwbe bevezetett részvénvbírtokos a társaság irányában igazoltnak tekintendő, az ilv részvénvbírtokos tehát részvénvesi jogainak gyakorlásától a közgyűlés elnökének önhatalmú intézkedésével meg nem fosztható. (Kúria 4923/1922.) Részvénykönyvbe bevezetés és szavazati jog. Ha az alapszabályok szerint csak azt a részvénvest illeti szavazati jog, akinek részvényei a közgyűlést megelőzőleg 60 nappal a társaság részvénykönyvében nevére Írattak: ezen átírás nélkül nincs saját jogán szavazati joga annak, ki a részvények tulajdonát és birtokát megszerezte és a részvényeket a közgyűlés előtt alapszabályszerűen letette. Az ily részvényekkel a szavazati jog gyakorlása azokat illette meg, akiknek a nevére a részvények ki vannak állitva. (Kúria 4063/1916.) Részvénykönyvi bevezetés hiánya a részvénytulajdonjog átszállását vem akadályozza, de a társaság irányában enélkül nincs legitimálás. A K. T. 174. §-a értelmében a rt. közgyűlési határozat ellen kereseti jog csak a részvényest illeti meg. Márpedig a névreszóló részvények tekintetében nem részvényes az, aki ily részvényeket üres hátirat mellett másra