Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

SS A névre szóló részvény is érvényesen zálogba adható hátirat nélkül. (Kúria 214/1894.) A K. T. 172. és 173. §-ai rendelkezéseinek egybevetéséből kétségtelen, hogy a névre szóló részvény tulajdona puszta átadás által meg nem szerezhető, miből következik, hogy a névreszóló részvényekre nézve a tényleges birtok magában a tulajdonjogi védeimet meg nem állapítja, (Kúria 5i37/i887.) A K. T. 173. §^a szerint a részvénykönyvbe való bevezetés nem kelléke a tulajdonjog átruházásának, hanem az idevonatkozó rendelkezésnek csak az az értelme van, hogy mindaddig, míg a részvénykönyvbe bevezetve nincs, az új tulajdonos a társasággal szemben nem gyakorolhat részvényesi tagsági jogokat. (Kúria 814/1892.) A részvény tulajdona magával az átruházás tényével szállván át a vevőre, az átruházó az átruházás után, azon az alapon, hogy az átruházás a részvénykönyvbe még bevezetve uincsen, a közgyűlési határozatot sikeresen meg nem támadhatja. (Kúria 734/1895.) Névre szóló részvények a K. T. 173. §-a értelmében üres hátirattal átruházhatók lévén, a rt a birtokosnak azt a követelését, hogy őt mint a részvényekre vezetett hátiratokkal s így formailag igazolt részvényest részvényesi jogainak gyakorolhatása végett a részvénykönyvbe bevezesse, megtagadni jogosítva nincs, hacsak nem bizonyítja, hogy a birtokos a részvényeket résszhiszemüleg, vagy vétkes gondatlansággal szerezte meg, vagy egyáltalában nem szerezte meg. (Kúria 1570/1901.) Az a körülmény, hogy a részvény üres hátirattal igazolt új birtokosa a részvénykönyvben mint ilyen, bejegyezve nincs, a K. T. 173. §-a szerint nem eredményezheti azt, hogy az a részvénybirtokos ne gyakorolhassa azokat a jogokat, melyek őt a reá átruházott részvény alapján megilletik. (Kúria 465/1900.) Ha a rt. felperest a részvénykönyvbe a részvények tulajdonosául be nem vezetné, úgy a felperes jogosítva lesz mindaddig, míg az említett részvények birtokában marad, részvényesi jogait az ítélet alapján gyakorolni. (Kúria 333/1898.) Az üres hátirattal átruházott névre szóló részvénynek birtokosa jogosítva van a szelvényívet követelni, ha nincs is a részvény a részvénykönyvben nevére átírva. (Kúria 975/894.) A részvény átruházása engedmény útján is joghatályosan eszközölhető. (Kúria 734/895.) A K. T. nem írja elő, hogy a névre szóló részvények üres hátirat melletti átruházása mily módon és a részvény mely lapjára vezettessék és így az első lapra vezetett átruházás is érvényesnek tekintendő. (Kúria 975/1894.) A K. T. 173. §-a értelmében eszközölt hátiratnak nincs az a jogi hatálya, mint a váltótörvény értelmében vett iratnak; miből folyólag az átruházó ellen megillető összes kifogásokat az átvevő tűrni tartozik. (Kúria 470/893.) A rt. alapszabályainak az a határozmánya, hogy a részvényt csakis az igazgatóság közvetítésével és beleegyezésével lehet átruházni, mint törvénybe ütköző, semmis és érvénytelen; mert a részvény átruházható papír s mert ez a semmis határozmány folytán a részvénynek mint átruházható papírnak a törvényben biztosított forgalmát akadályozná meg. (Kúria 1729/895.) Az alapszabályok sem köthetik az átruházás hatályát a részvénytár-