Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

99 saság beleegyezéséhez; a tulajdonnal való rendelkezési jog s a részvények forgalma tehát nem korlátozható. (Kúria 1068., 1069/903.) Ha az ajándékozó a részvényeket a megajándékozott vevőre átirattá, de a részvényeket tényleg át nem adja, hanem azokat a magának fenntartott haszonélvezet céljából birtokban tartja, akkor a megajándékozott a tulajdonjogot a részvényekre meg is szerezte. (Kúria 7487/1904.) Sem a K. T. rendelkezéseivel, sem pedig a forgalom szükségszerű követelményeivel nem áll ugyan ellentétben az az alapszabályi intézkedés, amely által a névre szóló részvénynek átruházása megszorítva és bizonyos feltételhez kötve van, ez a megszorítás azonban csak annyiban tekinthető hatályosnak, ha egyrészt ez által a részvény forgalma sem teljesen, sem pedig oly mérvben korlátozva nincsen, ami által a forgalomra szánt papír ettől a minőségtől megfosztatnék és másrészt, ha ez a megszorítás kifejezetten magán a részvényen kitüntetve van, úgy hogy már ennek megszerzésekor az átvevő a részvény átruházásának megszorításáról minden kétséget kizárólag értesítve legyen. Ha a részvényeken azok átruházásának megszorítása tényleg kitüntetve nem lett, az átruházási megszorítást tartalmazó alapszabályi intézkedés hatálytalan. (Kúria 45/1904.) Az alapszabályok ama rendelkezése, hogy az eladott részvény után a vételáron felül egy az igazgatóság által tetszés szerint megállapítandó átírási összeg is fizetendő, az átruházásnak oly mérvű megszorítása, amely esetleg annak teljes kizárására vezethet, az átírási összeg tehát már az alapszabályokban megállapitandó. (Kúria 1651/1904.) Nem vehető fel az alapszabályokba intézkedés, mely a névre szóló részvényeknek szabad forgalmát jogtalanul korlátozza s amely a részvényeseket a részvény tulajdonjogán alapuló s törvény által biztosított osztalék élvezeti jogától megfosztja s amely a részvényszelvényeken alapuló követelések elévülési idejét az 1881. évi XXXIII. tc. 4o. §-ában körülírt határidőnél rövidebbre szabja. (Nv. Ítélőtábla 2685/905.) A rt. nem kötheti ki alapszabályaiban, hogy részvényeit eladni, illetve átruházni kívánó részvényes ebbeli szándékát előbb az igazgatóságnak köteles bejelenteni és nála a részvényt 3o napra letétbe helyezni. (Tv, Ítélőtábla 3971/1905.) Nem foglalhat helyet rt. alapszabályokban olyan határozmány, mely a névreszóló részvények átruházhatóságát az igazgatóság előzetes beleegyezésétől teszi függővé. — A cégbiztos részére megállapított 3o napi jogorvoslati határidő az alapszabályok bekérése esetén az alapszabályok elküldésétől számíttatik. (Ko. ítélőtábla 4701/906.) Csak oly átírási díj szabható a részvények átruházása után, mely a részvények forgalmát lényegesen nem csökkentheti. Ezért megsemmisíttetett a közgyűlésnek az a határozata, mellyel a 120 korona névértékű részvények átírási díját 2 koronáról 20 koronára felemelte. (Kúria 156/906.) Aki a részvénykönyvbe be nem vezetett részvénybirlaló ellen vezetett árverésen megvette a részvényt, a részvénykönyvbe való bejegyzést csak úgy követelheti, ha kimutatja, hogy a végrehajtást szenvedő jogszerűen szerezte meg a részvényt. (Kúria io5/i9o5.) Minthogy a részvény, mint értékpapír a tulajdonjog megszerzése szempontjából ingó dolog tekintete alá esik, az arra vonatkozó tulajdonjog átruházás által való megszerzéséhez szerzési cím vagyis átruházási kötelezés és szerzési mód, vagyis a részvény átadása szükséges. Abban a tényben, hogy a részvény a társasági részvénykönyvben a felperes nevére lett bevezetve, átruházás nem foglaltatik. De nem foglaltatik átruházás