Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

97 volna, a megállapított körülmények között kérdés azonban, hogy az alperes a kétféle jog közül az utóbbit választhatta és gyakorolhatta-e az időmúlásra tekintettel és annak ellenére is, hogy a felperes a részvények kiadására igényt támasztott és kötelezettségeinek teljesítését utólag Kiajánlotta. A kir. ítélőtábla az alperesnek az alapszabályon alapuló kétféle jogát fennállónak állapította meg, mert az alapszabályok e jogok érvényesítését határidőhöz nem kötik és nem tartalmaznak olyan intézkedést, amelynél fogva a választás joga a felperesre szállhatott volna át. Az alperes tehát a részvények kiadását jogosan tagadta meg és a B. alatti levelével választott jogát a per folyamán hozott határozatával is jogszerűen gyakorolhatta. A részvények kiadására irányuló kereset ennélfogva alaptalan. Ennek megállapításával a kir. ítélőtábla nem döntötte el azt a kérdést, hogy a felperes más igényt az alperes ellen támaszthat-e* (tip. T. 11466/1925.) Az alperes azzal a tényével, hogy a K. T. 170. §-ában előírt felhívást nem bocsátotta ki, oly magatartást tanúsított, mely kizárja azt, hogy utólag az alapszabályokban körülírt ama joga választására térjen vissza, hogy a felperesnek a részvényaláírásból eredő jogai elvesztését kimondhassa. (Kúria feloldja 4647/ 1926.) 171. §. Ha a részvény a befizetés elmulasztása miatt megr semmisíttetik (169. §.j, a részvt nyaláíró ennek dacára az aláírt részvények névértékének 50o/oW* erejéig a 153. §. értelmében kötelezve marad. 172. §. A bemutatóra szóló részvények átruházása azok átadása által történik. A bemutatóra szóló részvény egyszerű átadás folytán, a tulajdonjog átruházása nélkül is feljogosítja a birtokost a papírból folyó jogoknak harmadik személyekkel szemben való gyakorlására (Bp. T. 79/1905.) 173. §. A névre szóló részvények a birtokos nevének és lakhelyének kitüntetése mellett, a társasági részvénykönyvbe bevezetendők. Az ily részvények átruházása üres hátirat mellett történy hetik ugyan, de a birtokos, amennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvény felmutatása met*lett a társasági részvénykönyvbe bevezettetett. A társaság a birtokosi minőség vizsgálatára kötelezve nincsen. A részvényes a névre szóló részvénynek még be nem fizetett névértéke erejéig az átruházás dacára mindaddig kötelezve marad, míg az új birtokos a társasági részvénykönyvbe be nem vezettetik. A bemutatóra szóló részvény aláírója, aki a részvény 5o 0/0-át lefizette, a további 5o o'o lefizetése iránt nem perelhető. (Kúria 872/1905.) A részvénykönyvbe való bevezetés csak a részvényesi minőséget, de nem egyszersmind a részvény tulajdonát is bizonyítja (Kúria 329/1897.) A névre szóló részvények tulajdonának átruházásához olyan jogügylet kívántatik, mely a tulajdon átruházására alkalmas; ez irányban egyedül a névre szóló részvények birtoklása bizonyítékot nem képez. (Kúria 357/1908.) 7