Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

elvi jelentőségű megállapodásra jutottuk: haladék nélkül intézkedik, hogy a jogegység megóvása végett a felmerült kérdés a Kúria megfelelő teljes tanácsülése elé terjesztessék, amelynek megállapodását <rz ítélőtáblák mindaddig követni tartoznak, míg azt a Kúria újabb teljes ülési megállapodással meg nem változtat ja. Az ítélőtáblák döntvényalkotási joga tehát csak azokra az ügyekre terjedt ki. amelyek egyáltalán nem kerülhettek a Kúria elé. A döntvényalkotás joga itt is a teljes ülést illette; a döntvény csak magát az illető táblát kötelezte, az alsóbb-fokú bíróságokat azonban nem. Ellenben azok a kúriai teljes ülési megállapodások, amelyeket a Kúria ellentétes táblai döntvények tekintetében hozott, a táblákat is kötelezték. Mint láttuk, a Kúria büntető döntvényalkotási jogát törvény nem szabályozta, hanem az csupán a Büntető Ügyviteli Szabályokon nyugodott. Az azokban foglalt, hézagos szabályozás pedig nem bizonyult kielégítőnek. Már a büntetőtörvénykönyvek életbeléptetésekor az elvi kérdések eldöntésére nézve ellentétes irányok képződtek a judikatúrában, amelyeket a Kúria teljes ülésben igyekezett kiegyenlíteni. Mivel azonban ez az eljárás meglehetősen nehézkesnek bizonyult, és mivel a Kúria rendes napi munkájával mindig túl volt terhelve s a tanács többségének, illetőleg elnökének belátására volt bízva, hogy a felmerült vitás elvi kérdést a teljes ülés elé vigye: e jogával a legfelsőbb bíróság éveken át egyáltalában nem és később is csak nagyon ritkán élt. így egységes gyakorlat nem fejlődhetett ki; sőt lehetővé vált, hogy a Kúria egyes tanácsainak sajátlagos, a többiétől azonban eltérő álláspontja érvényesüljön (1907:XVIII. tc. 3. §-ának miniszteri indokolása). 3. Mindezeket a hátrányokat igyekszik megszüntetni az 1907:XVIII. tc. 3. §-a, amely a Kúriának bűnügyekben gyakorolt döntvényalkotási jogát végre törvényes alapokra helyezi. Az idézett § szerint az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett büntető ügyekben a vitás elvi kérdések a Kúria büntető tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha a felmerült vitás elvi kérdés nem csupán büntetőjogi természetű, annak eldöntése végett vegyes teljes ülést kell tartani, amely a Kúriának összes büntető és polgári tanácsaiból alakul. Ha a Kúria valamelyik büntető ta-