Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

8 dácsának többsége valamely vitás elvi kérdés megoldásá­nál eltérni kíván a Kúriának büntető teljes ülésén vagy vegyes teljes ülésén korábban hozott határozatától, a tanács elnöke köteles az ügy elintézését felfüggeszteni, a meg­oldandó vitás elvi kérdést szövegeztetni és azt a Kúria el­nökének büntető teljes ülési vagy vegyes teljes ülési ha­tározat kieszközlése végett megküldeni. Ezenfelül a Kúria elnöke, ha a Kúriának ellentétes elvi alapon nyugvó bün­tetőjogi határozatairól nyer tudomást, a vitás elvi kérdés eldöntése végett a büntető, illetőleg a vegyes teljes ülést ké­sedelem nélkül egybehívja. A Kúriának büntető teljes ülési és vegyes teljes ülési határozata a büntető ügyek eldönté­sénél irányadó. Az új szabályozás tehát alig jelent lényeges érdemi újítást. Döntvény hozatalára továbbra is a büntető, illető­leg a vegyes teljes ülés hivatott; a kezdeményezés azonban többé nem fakultatív, hanem a tanács elnökének, illetőleg a Kúria elnökének kötelességévé vált. A döntvény a bün­tető ügyek eldöntésénél a Kúrián irányadó, az alsóbbfokú bíróságokat azonban továbbra sem kötelezi. Megváltozik a döntvény elnevezése, amennyiben az 1907 :X VIII. tör­vénycikk többé nem elvi jelentőségű megállapodásról, ha­nem büntető teljes ülési, illetőleg vegyes teljes ülési hatá­rozatról szól. Ámde a most vázolt helyzet még mindig nem volt kielégítő. Visszásnak bizonyult mindenekelőtt az ítélőtáblák döntvényalkotása. A döntvény célja: az ellentétes gyakorlattal járó jog­bizonytalanság megszüntetése; ha a döntvények is ellen­tétesek, nem szűnik meg a jogbizonytalanság, hanem azt a döntvény tekintélye még fokozza. Az 1890:XXV. tc. 13. §-a is ezért kénytelen volt az ellentétes ítélőtáblai dönt­vények esetére számítva, azok megoldásáról gondoskodni, miként többször elő-is fordult, hogy a Kúriának kellett az ítélőtáblai döntvényekben felmerült ellentéteket kiegyenlí­teni. Döntvényhozás jogával helyesen tehát csak egyetlen fórumot: a legfőbb bíróságot lehet felruházni. Annak megkívánása, hogy a döntvény meghozatalában a Kúria illető szakosztályának valamennvi bírája közremű­köd jék, vagyis a döntvényalkotási jognak a teljes, illetőleg vegyes teljes ülés hatáskörébe utalása, túlzás volt. Túlsók

Next

/
Thumbnails
Contents