Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

36 T. II. 35. rog: lopást követ el; dolosusnak tekinthető pedig az eltulajdonítás: ha a szökés előkészületeiből kitűnik, hogy a fogoly szándéka, illetőleg célja a ruházatnak jogtalan eltulajdonítására is vala irányozva; mely eset fenn fog forogni például, ha bebizonyul, hogy a használatába adott, de rosszabb állapotban lévő ruházatát, vagy valamely ruhadarabot, cipőit, fehérneműit stb. — közvetlenül megszöKése előtt másnak jobb minőségű ruhájával ^azon célból cserélte ki, hogy az általa használtaknál jobbakat és értékesebbeket kerítsen hatalmába és vigyen magával (Btk. 333. §). 35. T. 1Í. B. H. T. I. U. 188Í. évi mújus U. A bíróság nincs hivatva a községi hatóság által a községi tisztviselő ellen határozatilag kimondott bizalmatlanság esetében, az ezen határozat alapjául elfogadott állítások valóságát vagy valótlanságát — akár az indítványozó községi képviselő, akár a határozatot hozott többség valamennyi vagy egyes tagjai ellen — becsületsértés vagy rágalmazás címén emelt vád következtében mindaddig bűnNádi eljárás és ítélet tárgyává tenni, míg azon községi határozat iránt a közigazgatási felsőbb hatóságok előtt az eljárás folyamatban van és ennélfogva azon ügy nem szűnt meg közigazgatási ügyet képezni (Bv. 27. §.) Jegyzet. A határozatot — az 1. T. H. jegyzetében foglaltakhoz képest — hatályban lévőnek kell tekinteni annyiban, amenynyiben azt az ]0()7:XVIIÍ. tc. 4. §-a értelmében készült hivatalos gyűjteménybe — a B. H. T.-ba — annak idején a bizottság felvette. Megfontolást! érdemel azonban hogy c határozatban a Kúria azt az elvet mondja ki. hogy a községi képviselőtestületi gyűlés által községi tisztviselővel szemben határozatilag kimondott bizalmatlanság alapul szolgál a rágalmazás miatt folyó ügyben az eljárás felfüggesztésére. Ámde a felfüggesztés csak két jogalapon történhet: a Bv. 27. § és a Bp. 7. §-a alapján. A Bv. 27. § alkalmazásáról csak abban az esetben lehet szó, ha a bizalmatlansági indítványt, illetőleg határozatot egyben „bűnvádi vagy fegyelmi eljárás indítására ' alkalmas panasznak (1929:XXX. tc. 77. § 2. pont) is lehet tekinteni, amely esetben a fegyelmi eljárás hivatalból megindításának Van helye. A Bp. 7. §-ának alkalmazása szempontjából viszont aligha .szolgálhat — korlátozás nélkül —- a bűnvádi eljárás felfüggesztésire alapul az a praejudiciális kérdés: vájjon a bizalmatlansági határozatban szereplő tények valók-e vagy valótlanok'^ Egyébként a közigazgatási fegyelmi és a bűnvádi eljárások hatásköri elkülönítésére 1. még az 1°2(>:XXX. tc. 94. §-ának rendelkezéseit.