Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

20 §-ának együttes alkalmazása, a Btk. 92. §-a alapján kétfokú leszállás, ugyancsak a Btk. 92. §-ának alkalmazása esetén hat hónapot meghaladó fogház kiszabása, hivatalvesztésből és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztéséből álló mellékbüntetés kimondása olyan esetekben, amikor e két intézkedés egyikének, vagy egyikének sem volt helye. Ilyen esetekben a legfőbb államügyész tulajdonképen nem a jogegység megóvása végett jelent be perorvoslatot, mert hiszen az ilyen nyilvánvaló tévedések a judikatura egységét aligha veszélyeztethetik: hanem részben az eljárt alsóbíróságok kitanítása végett, részben pedig avégből, hogy az objektive törvénysértő ítélet — amenynyiben a Bp. 442. §-a lehetővé teszi — orvosoltassék. A nem elvi súlyú ilyen törvénysértésektől, illetőleg a felettük hozott — kétségtelenül szükséges és igen üdvös hatású — határozatoktól meg kell különböztetni azokat, amelyek az igazságszolgáltatás egységét és elvi tisztaságát komolyan veszélyeztető hibára mutatnak reá, amelyek valamely addig vitás büntetőjogi kérdésben elvi éllel állást foglalnak; ami ez utóbb érintett jogegységi határozatoknak irányító, jogfejlesztő különös jelentőségét ad. Ezek a jogegységi határozatok a büntetőjogi bizottság rendelkezése folytán rendszerint felvétetnek a BHT.-ba, ami által a Kúria ítélőtanácsaira kötelezőkké válnak. Visszásságnak tűnhetik fel, hogy a tizenegytagú jogegységi tanács határozatát kifelé csak a büntetőjogi bizottság döntése emeli arra a jelentőségre, amelyen a BHT.-ba felvett többi határozat áll. Nem szabad azonban itt figyelmen kívül hagyni, hogy a büntetőjogi bizottság, személyi összetételét véve, a jogegységi tanács kiemelkedő állású tagjaiból áll és így az szinte a jogegységi tanács szűkebb albizottságának tekinthető; amelyre megnyugvással reá lehet bízni annak az elbírálását, hogy a jogegységi tanács határozatai közül melyeknek -a súlya és jelentősége teszi indokolttá irányadó hatállyal való felruházásukat. Természetesen nem lehet ennek a bevezetésnek a feladata, hogy a jogegységi perorvoslat és határozat intézményét minden oldalról kifejtse és de lege ferenda bírálja. Csupán néhány szempontot óhajtunk e tárgy körével öszszefüggésben kiemelni. A jogegységi perorvoslat felett hozott határozat az illető konkrét ügyre — tudvalévően — nem hat vissza. Hsu