Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

15 hatályuk megszűnése után is tovább szerepeltek a különféle magángyűjteményekben, amelyek válogatás nélkül sok ellentétes határozatot is tartalmaztak. Ennek orvoslása végett az 1907:XVIiI. tc. 4. §-a és a 17.700 1907. 1. M. sz. rendelet akként intézkedik, hogy a Kúria bünteti) szakosztályának vezetőjéből, büntető tanácsainak elnökeiből, végül a legfőbb államügyészből vagy helyetteséből álló büntetőjogi bizottság kiválasztja a Kúria határozataiból az. elvi jelentőségűeket és elrendeli azoknak hivatalos gyűjteménybe: a Büntetőjogi Határozatok Tárába való felvételét. Kivétel nélkül fel kell venni ebbe a gyűjteménybe a teljes ülési határozatokat, vagyis a döntvényeket. A döntvények jelentőségének ismertetésénél láttuk, hogy azok az 1912 :LIV. törvénycikk előtt csak magát a Kúriát, illetőleg az ítélőtáblát, azóta pedig az öszszes bíróságokat kötelezik. Hogy valamely más határozatnak a BHT.-ba való felvétele milyen hatást vont maga után, azt az 1907:XVIII. törvénycikknek sem szövege, sem miniszteri indokolása nem mondja ki határozottan. Kitűnik ez azonban a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 17.700/1907. I. M. sz. rendeletből. E rendelet 29— 33. §-ai ugyanis kimondják, hogy ha valamely bűnügy előadója az ügy előkészítésénél azt tapasztalja, hogy az olyan elvi kérdéssel kapcsolatos, amelyet véleménye szerint valamely, a BHT-ba felvett, nem teljes ülési határozattal ellentétesen kellene eldönteni: köteles erre a tanács vezetőjének figyelmét előzetesen felhívni, a vitás elvi kérdést szabatosan megszövegezni és a hozandó határozat tervezetével együtt a tanács vezetőjének bemutatni, aki a kérdés szövegét és a határozat tervezetét a tanács összes tagjaival az ülés előtt kellő időben közli. A hozott elvi határozatot a tanács vezetője eljuttatja a büntetőjogi bizottság elnökéhez és ha a határozat az előadó véleményének megfelelően, valóban eltér valamely, a BHT.-ba felvett, nem teljes ülési határozattól, ezt külön kiemeli. A rendelet 38. g-a pedig akként rendelkezik, hogy az ilyen új határozatot nem szabad a hivatalos gyű jteménybe l el venni, hanern be kell mutatni a Kúria elnökének. Minthogy pedig ezzel beállt az 1907:XVIII. te. 3. §-ában megállapított az az eset, hogy a Kúria elnöke ellentétes elvi alapon álló határozatokról szerzett tudomást (az egyik a BHT.-ba már felvett hatá-