Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

ló rozat, a másik az ezzel ellentétes új döntés): a kérdés a teljes ülés elé kerül döntvény hozatala céljából. Az a körülmény tehát, hogy valamely határozat a BHT.-ba felvétetett, az 1907:XVIII. tc. 4. §-a értelmében nem tette azt a Kúriára kötelezővé; mert egyelőre nem zárta ki azzal ellentétes új határozat hozatalát, hanem csupán a kérdésnek döntvénnyel való megoldását biztosította. Ma már más a helyzet. A Ppé. 70. és 72. §-a ugyanis akként rendelkezik, hogy ha a Kúria valamely tanácsa elvi kérdésben eltérni kíváíi a Kúriának a hivatalos gyűjteménybe (BliT.) felvett határozatától, az illető tanács köteles az elvi kérdést a Kúria elnöke elé terjeszteni, aki azt döntvény hozatala végett a jogegységi tanács elé utalja. E szerint a Kúria nem hozhat valamely elvi határozattal ellentétes eseti döntést: a hivatalos gyűjteménybe felvett határozat a Kúriát, mint ítélőbíróságot kötelezi, attól való eltérés csak döntvény útján lehetséges. Minhogy pelig a Ppé. idézett §-ai nem különböztetnek a BHT.-ba felvett határozatok között: kötelező erővel ruházták fel azokat az elvi jelentőségű határozatokat is, amelyek a Ppé. előtt, az 1907:XVIII. tc. 4. §-a alapján kerültek a BHT.-ba, jóllehet a most idézett törvény az elvi jelentőségű határozatokat nem tette a Kúriára irányadókká. Az alsófokú bíróságokra azonban az elvi határozat nem kötelezően irányadó. Látnivaló tehát, hogy mai jogunkban a BHT.-ba felvett határozatnak olyan a jelentősége, amilyen az 1912 :LIV. törvénycikk előtt a döntvénynek volt. Ezt a világos jogi helyzetet — sajnos — elhomályosítja a Kúria döntvényeiről és a bíróságok elvi jelentőségű határozatairól szóló, már említett 59.200/1912. I. M. számú rendelet, amely a Kúria elvi jelentőségű határozatairól szóló 111. címében lényegileg megismétli a 17.700/1907. I. M. sz. rendelet 29—33. és 38. §-aiban foglaltakat mondván, hogy ha valamely ügy előadója az ügy előkészítésénél úgy találja, hogy azt a hivatalos gyűjteménybe felvett határozattal ellentétesen kellene eldönteni, tartozik ezt a tanács vezetőjének bejelenteni, az elvi kérdést és a határozat tervezetét előzetesen bemutatni, stb. Ha pedig — mondja a rendelet 47. §-a — az elvi kérdésben hozott határozat eltér a hivatalos gyűjteménybe már felveitől, az új határozatot nem szabad abba felvenni, hanem a. büntetőjogi bi-