Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

84 Anyagi jog. De törvénysértő a törvényszék ítélete különösen és főleg azért, mert a konkrét esetben nem a csendőrségnek, vagy egy részének, hanem a csendőrség egy tagjának sérelmére elkövetett rágalmazásról lévén szó, az e miatt adandó felhatalmazásra jelen esetben különben is a Bv.-nejí nem 8. §. 3. pontjában, hanem 9. §. 6. pontjában foglalt rendelkezés irányadó. A felhatalmazás megadása ugyanis a Bv. 8. §-a értelmében csak akkor tartozik a belügyminiszter (ezelőtt a honvédelmi miniszter) hatáskörébe, ha a rágalmazást, vagy becsületsértést a fegyveres erő csendőrség (valamely külön rendelteltetéssel felállított katonai őrtestület) vagy egyik részük ellen követték el; vagyis ha a sértett: a csendőrség a maga egészében (mint intézmény) vagy legalább is önnállóan működő részében. Ha azonban a sértett a csendőrségnek valamely tisztje vagy altisztje, ez a rágalmazás szempontjából oly tekintet alá esik, mint bármely más állami szolgálatban álló közhivatalnok. Ha tehát a rágalmazás az ő hivatásának gyakorlására vonatkozólag történt, a felhatalmazás megadására a Bv. 9. §. 6. pontja és második bekezdése értelmében az ő felettes hatósága s így jelen esetben az illetékes csendőrkerületi parancsnok van hivatva. Merőben törvénysértő tehát a kir. törvényszék azon állásfoglalása, mely szerint a csendőrkerületi parancsnok által megadott felhatalmazást joghatályosnak el nem ismerte és ez okból fölmentő ítéletet hozott. Erre tekintettel a jogegységi tanács a koronaügyész perorvoslatát alaposnak találta és a törvénysértést megállapította. Minthogy azonban a törvénysértés a vádlott javára szolgált, a Bp. 442. §. utolsó bekezdése értelmében e határozatnak a felekre hatálya nem lehet. 906. szám. Bv. 13-15. §., A Bv. 13—15. §-ai a Bv. 16. §-án át anyagi jogi (a bűnösség kérSt.53.,54.§., dését érintő) rendelkezéseket tartalmazván, nyilvánvaló, hogy ezeknek Bp. 384. §. megsértése nem alaki, hanem anyagjogi semmiségi okot valósít meg. 9., 385. §.1. Az alsóbíróságoknak abban a kérdésben való jogi állásfoglalása tehát, a) pont. hogy a valóság bizonyításának a Bv. 13—15. §-ai szempontjából van-e helye, a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmiségi panasz útján a m. kir. Kúria döntése alá bocsátható, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az alsófokú bíróságoknak állásfoglalása miatt a Bp. 384. §. 9. pontja alapján jelentettett-e be semmiségi panasz vagy nem.