Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 63 A kir. Kúria eljárt tanácsának többsége a kir. tábla álláspontját helyesnek, a főügyész semmiségi panaszát alaptalannak találván, ehhez képest el kíván térni a kir. Kúriának fenti elvi jelentőségű határozatától, amely a B. H. T.-ba 806. sorszám alatt fel van véve. Ennek folytán a tanács elnöke a Ppé. 72. §-a és az 59.200 1912. I. M. számú rendelet 3. §-a értelmében az ügynek elintézését felfüggesztette, az elvi kérdést a jelen határozat élén álló szöveggel megszövegeztette s a kir. Kúria elnökének bemutatta. Ezen előzmények után bocsátotta a kir. Kúria elnöke a Ppé. 73. §-a értelmében az elvi kérdést a jogegységi tanács döntése alá. III. Az 1914 : XIV. t.-c (St.) 43. §-ának — amely a Btk. 277. §-ának rendelkezéseit a sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés eseteire vonatkozólag módosította — úgy második, mint negyedik bekezdése szerint a bíróság csak a sértett félnek a tárgyalás alatt kifejezett kívánatára rendelheti el az ítélet közzétételét. Az 1914 : XLI. t.-c. (Bv.), amelynek 35. §-a a Btk. 277. §-át és a St. 43. §-ának a Btk. 277. §-ára utaló első bekezdését hatályon kívül helyezte, 28. §-ában kimondja, hogy a St. 39. §ának első és második bekezdésében, valamint a 43. §-ának második, harmadik és utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Bv. alá eső, nem sajtó útján elkövetett vétségek, úgyszintén a Btk. 227. és 229. §-a alá eső hamis vád bűntette vagy vétsége esetében is megfelelően alkalmazni kell. Ezen törvényhelyeknek egybevetése szerint tehát a St, 43. íjának rendelkezéseit a sajtó útján elkövetett vétségek közül csak a sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében, a St. 43. §. második, harmadik és utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseket pedig a Bv. alá eső, nem sajtó útján elkövetett összes vétségek (így tehát pl. a Bv. 24. §-a alá eső hitelrontás) esetében, valamint a Btk. 227. és 229. §-a alá eső hamis vád büntette és vétsége esetében is megfelelően kell alkalmazni. Mindezekre az esetekre áll tehát a St. 43. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy a közzétételt a bíróság csak a sértett félnek a tárgyalás alatt előterjesztett kívánatára rendelheti el. Ezen esetek között lehetnek olyan bűnügyek, amelyekben: 1. a vádat a sértett magánfél képviseli (fő- és pótmagánvádas ügyek),