Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 31 Ha az e szakaszban említett terjesztést a St. 33—36. §-aiban megnevezett személyek a közzététellel követik el, vagyis tehát, ha a fajtalanság egy a St. 32. §-a alá eső sajtóközleményben (röpiratban könyvben, újságban vagy folyóiratban) foglaltatik, akkor sajtóvétség forog fenn és a St. 33—36. §-aiban megnevezett személyek a közzétételért csupán a fokozatos felelősség szabályai szerint felelnek. A sajtófelelősség alá nem eső egyének csupán a közzétételen kívül eső, tehát közönséges értelemben vett terjesztés, árusítás és kiállítás miatt köztörvényi úton vonandók felelősségre. Jelen esetben a vád alapját nem ezen utóbbi közönséges terjesztés képezi, mert hiszen a kir. ügyészség azon könyvkereskedők és tőzsdések ellen, akik a szóbanforgó hetilapot árusították, a Btk. 248. §. első bekezdése alapján a jelen ügy iratai szerint eljárást nem indított, ellenben a lapnak szerkesztője és a lapban megjelent közlemények szerzője ellen emelt vádat a Btk. 248. §. második bekezdése alapján, még pedig nem azért, mert ők árulták és terjesztették a lapot, hanem azért, mert egyáltalában a sajtóközlemények a lapban megjelentek. Minthogy ezekből kitünőleg a vád alapja maga a sajtó útján, való közzététel ténye, nem pedig a közzétételen kívül eső közönséges értelemben vett terjesztés: nyilvánvaló, hogy jelen esetben kizárólag sajtóvétség a vád tárgya s ehhez képest a sajtójogi felelősség szabályai alkalmazandók. Minthogy pedig a vádbeli közlemények szerzője (J. F. vádlott) felelősségre vonható, sőt az alsóbíróságok által el is ítéltetett, merően téves és sajtójogi rendszerünk alapelveivel (St. 33., 35. §-ok) ellenkező az alsóbíróságoknak az az eljárása, hogy a szerzőn kívül a felelős szerkesztőt is felelősségre vonták. Ennek folytán mindkét alsóbíróság ítéletének K. J. vádlottra vonatkozó részét a Bp. 385. §. L G) pontjában meghatározott semmiségi okból a Bpn. 33. §. első bekezdése értelmében megsemmisíteni és a nevezett vádlottat a Bp.326. §. 3. pontja értelmében felmenteni kellett. II. A J. F. vádlott és védője részéről a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panasznak indoka az, hogy az alsóbíróságok e vádlott bűnösségét egy hosszabb s végeredményben erkölcsös, az egyke ellen irányuló novellájának néhány a közvádló által kiragadott mondata alapján állapították meg, hogy ezekben