Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

30 Anyagi jog. 2., J. F. vádlottra vonatkozólag a Bp. 385. §. \. a) és b) pontjai alapján bejelentett semmiségi panaszt elutasítja, a Bp. 385. §. 3. pontja alapján bejelentett alapos semmiségi panasz folytán azonban a kir. ítélőtábla ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét a Bp. 385. §. 3. pontjában meghatározott semmiségi ok alapján a Bpn. 33. §. első bekezdése értelmében megsemmisíti s e részben a kir. törvényszék ítéletét hatályába visszahelyezi, azonban az abban kiszabott büntetés végrehajtását; is a Bn. 1, és 9. §-ai alapján felfüggeszti. Indokolás: I. K. J. vádlott a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján azért élt semmiségi panasszal, mert a terhére megállapított cselekmény sajtóvétség, e miatt a közlemény szerzője felelősségre vonatott s így ő, mint felelős szerkesztő, sajtójogi felelősségre nem vonható. A semmiségi panasznak ez a része alapos. Téves a kir. ítélőtáblának az az álláspontja, hogy a Btk. 248. §. második bekezdés alá eső vétség azért, mert ennek elbírálását a St. 47. §. az esküdtbíróság elől elvonta és a kir. törvényszék hatáskörébe utalta, megszűnt sajtóvétség lenni s ennek folytán e bűncselekmény elbírálásánál a fokozatos felelősségnek sajtójogi szabályai helyett a köztörvényi felelősség szabályai alkalmazandók. Annak eldöntése ugyanis, hogy valamely bűncselekmény sajtó útján elkövetett bűncselekmény-e, nem attól függ, hogy e cselekmény tárgyában a főtárgyalás a Bp. 573. §-a értelmében esküdtbíróság előtt tartandó-e meg, hanem attól, hogy a sajtótermék tartalma foglal-e magában bűncselekményi lényálladékot (St. 32. §.). Jogrendszerünk szerint már a St. 47. §-ának megalkotása előtt sem tartozott a nyomtatvány útján elkövetett minden bűntett vagy vétség az esküdtbíróság hatáskörébe. Elég e tekintetben az 1897: XXXIV. t.-c. (Bpé.) 16. §-ának első és második bekezdéseire utalni. » Pusztán abból a körülményből tehát, hogy a St. 47. §-a a Btk. 248. §-a alá eső vétséget a kir. törvényszék hatáskörébe utalta, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a Btk. 248. §-a helyesen ennek második bekezdése alá eső vétség megszűnt sajtóvétség lenni. A Btk. 248. §. alá eső vétség esetében kétféle eljárásnak t. i. sajtó eljárásnak és közönséges eljárásnak és kétféle felelősségnek, t. i. fokozatos és köztörvényi felelősségnek lehet helye.