Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 29 elsőbírói ítélet kihirdetése után kötött házasság esetében is megadná, az ilyen kijátszási törekvéseket lehetővé tenné. A jogegységi tanács álláspontja szerint semmi elfogadható indok sem forog fenn arra nézve, hogy a Btk. 240. §-ában előforduló „bírói ítélet" kitételnek más értelem tulajdoníttassák, mint a Btk. 116. §-ában előforduló ugyanezen kitételnek, amely alatt pedig az állandó bírói gyakorlat az elsőbíróság ítéletét érti. Mindezekre tekintettel a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 889. szám. Pusztán abból a körülményből, hogy a St. 47. §-a a Btk. 248. §-a Btk. 248. §., alá eső vétséget a kir. törvényszék hatáskörébe utalta, nem lehet azt St. 47. §. a következtetést levonni, hogy a Btk. 248. §-a, helyesen ennek második (V. ö. 1929. bekezdése alá eső vétség megszűnt sajtóvétség lenni. évi VII. t.-e.) A Btk. 248. §-a alá eső vétség esetében kétféle eljárásnak, t. i. sajtó eljárásnak és közönséges eljárásnak és kétféle felelősségnek, t. i. fokozatos és (a terjesztést, árusítást és kiállítást illetően) köztörvényi felelősségnek lehet helye. Valamely írói műnek bármily erkölcsös végső iránya (tendenciája) sem menti a műben előforduló olyan leírásokat, amelyek a szemérmet és az erkölcsiséget sértik, vagy alkalmasak a kéjvágy felidézésére. E. H. 1927. április 27-én B. 1. 8974 1926. szám. Elnök: Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Mendelényi László kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Polgár Viktor koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria a szemérem elleni vétség miatt J. F. és társa ellen indított bűnügyet, amelyben a sz.—i kir. törvényszék 1926. évi április hó 15. napján B. 4805 26—1925. szám alatt,asz.—i kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá mindkét vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1926. évi október hó 14. napján B. 1185/ 28—1926. szám alatt ítéletet hozott, a vádlottak és védőik részéről használt és írásban indokolt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A m. kir. Kúria 1., K. J. vádlottra vonatkozólag mindkét alsóbíróság ítéletét a St. 56. §-ában és a Bp. 385. §. 1. c) pontjában meghatározott semmiségi okból a Bpn. 33. §. első bekezdése alapján megsemmi- siti és ezt a vádlottat a St. 35. §-a alapján a Bp. 326. §. 3. pontja értelmében felmenti.