Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 15 évi augusztus, 1920. évi december és 1921. évi október hóban tett intézkedései, minthogy a Btk. 108. §-a csakis a magyar bíróság intézkedéseire és a magyar bíróság határozataira vonatkoztatható, az elévülés szempontjából félbeszakító hatással nem bírtak. Ez ügyben tehát az iratoknak a gy.—i kir. törvényszék által a n—i kir. ítélőtáblához 1919. évi május hó 9-én történt felterjesztése jelentkezik a trianoni békeszerződés megkötése előtt tett a Btk. 108. §-ában jelzett félbeszakító hatással bíró utolsó magyar bírói intézkedésként. Ámde a beállott katonai és politikai események folytán egyrészt a n.—i volt kir. ítélőtábla, másrészt a magyar közjog szerint ennek fellebbviteli bírósága, a m. kir. Kúria közt az érintkezés ezt követőleg már lehetetlenné vált. A békeszerződés pedig azt a területet, ahol ekkor a bűnügyi iratok feküdtek, vagyis Nagyváradot, Romániához csatolta. Ennek folytán szükségessé vált, hogy az idegen és pedigez időben hadi állapotban álló állam területén működő hatóság további teendőjeakét állam közt létesítendő megegyezéssel állapíttassák meg abban a tekintetben, hogy e bűnügy továbbfolytatása mi módon történjék, és illetőleg a két állam közt fennálló ily vitás kérdések rendezéséig lehetetlenné válván, a jelen ügyben az eljárás folytatatása e megegyezéstől, és illetőleg az e megegyezésen alapuló hatósági intézkedéstől függővé vált, miért is e bűnügy elévülése a Btk. 109. §. alapján e kérdések mint előzetes kérdések jogerejű elintézéséig nyugodott. Nyugodott pedig ekként az elévülés addig, amíg a magyar és a román állam között 1924. évi április hó 16-án létrejött az az egyezmény, mely a bírósági iratok kicserélésére vonatkozó intézkedéseket szabályozta. Ez az egyezmény pedig a 7934 1924. M. E. rendelet 1. §. a) pontja szerint 1924. évi december hó 3-án lépett életbe. Igaz, hogy az elévülés nyugvása nem volna meg akkor, ha a jelen ügy iratai már 1924. évi december hó 3-át megelőző időben átkerültek volna valamely magyar hatósághoz, amely időponttól azután az első bírói intézkedésig az elévüléshez szükséges időfolyás eltelt volna. Ámde a jelen iratok szerint ezek még 1921. évi október hó 25-én is a n.—i táblánál voltak, ez időpontig tehát ez ügyben magyar hatóság 1919. évi május hó 5-e óta semmiesetre sem intézkedett, s a fentebb említett előzetes kérdés tehát a jelen bűnügyre nézve eddig az ideig kétségtelenül megvolt és így 1919. évi