Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

14 Anyagi jog. Bp. 385. §.1. b) pontjában meghatározott semmiségi okból a Bpn. 33. §. első bekezdése és a Bp. 385. §. végbekezdése értelmében hivatalból megsemmisíti stb. Indokok:. ..Tekintettel arra, hogy vádlott a bűncselekményt 1917. évben — tehát tizenegy év előtt — követte el, a m. kir. Kúria hivatalból vizsgálat tárgyává tette, vájjon a vádlott bűncselekményei, — melyeknek elévülése a m. kir. Kúria 94. számú büntető döntvénye és a Btk. 106. §. 4. pontja szerint öt év, — a Btk. 108. és 109. §-aiban foglaltakra tekintettel elévültek-e vagy sem? A m. kir. Kúria az összes itt tekintetbe veendő körülményekre figyelemmel arra a jogi meggyőződésre jutott, hogy vádlott bűncselekményei nem évültek "el. Ebben az ügyben ugyanis az elsőfokon eljárt gy.—i kir. törvényszék 1918. május hó 16-án, a másodfokon eljárt n.—i kir. ítélőtábla 1918. évi október hó 9-én hozta meg ítéletét, a gy.—i kir. törvényszék az iratokat 1919. évi május hó 5-én terjesztette fel özv. B. Gy.-né vádlott semmiségi panasza folytán a n.—i kir. ítélőtáblához a m. kir. Kúriához leendő továbbítás végett; az iratok azonban az időközben beállott politikai helyzet, majd Nagyváradnak Romániához történt átcsatolása folytán csak 1927. évi január hó 12-én kerültek ismét vissza a m. kir. igazságügyminisztérium útján magyar bírósághoz: az elsőfokon eljárt gy.—i kir. törvényszékhez. A n.—i kir. ítélőtábla tett ugyan időközben ez ügyben intézkedéseket, így 1920. augusztus 7-én felterjesztette az iratokat a bukaresti román legfelsőbb bírósághoz, majd az ügyet 1920. december 8-án a diplomáciai érintkezés felvételéig nyilvántartásba helyezte és azt végül 1921. évi október hó 25-én a román igazságügyminiszterhez felterjesztette, a n.—i ítélőtáblának ezek az intézkedései azonban a Btk. 108. §-a szempontjából az elévülést félbeszakító „bírósági határozat vagy bírósági intézkedés" jellegével nem bírnak. A trianoni békeszerződés ugyanis az ezt becikkelyező 1921. évi XXXIII. törvénycikk rendelkezése szerint 1920. évi június hó 4. napjától kezdődő hatállyal lépett életbe; a n—i kir. ítélőtábla tehát 1920. évi június hó 4-től kezdve idegen állam bíróságává vált és így ennek a bíróságnak ezt a napot követő időben, vagyis a fent jelzettek szerint 1920.