Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)
Anyagi jog. 73 A vádtanács az 1926. évi február hó 27. napján B. 3470/111925. sz. a. kelt végzésével a vádiratot a felhatalmazás visszavonása folytán annak hiánya miatt Bp. 264. §. 4. pontja alapján elutasította és a dr. B. Gy. ellen folyamatba tett bűnvádi eljárást megszüntette. A kir. ügyészségnek felfolyamodását a gy.—i kir. ítélőtábla 1926. évi április hó 14-én B. 789/12-1926. sz. a. hozott végzésével elutasította azzal az indokolással, hogy a felhatalmazás megadására hivatott hatóságok a felhatalmazást belátásuk szerint adhatják meg és vonhatják vissza s hogy a Bv. a felhatalmazás visszavonását nem tiltja s hogy végül a felhatalmazás visszavonása egyértelmű azzal, mintha a felhatalmazás meg sem adatott volna. H. Mindkét végzés törvénysértő. A Bp. 2. §-ának 3. bekezdése szerint a csak felhatalmazás alapján üldözhető bűncselekmény tekintetében a vád képviseletére kizárólag a kir. ügyészség jogosult. A Bv. 8., 9., 11. és 12. §-aiban felsorolt esetekben tehát — amint ez a Bv. 6. §-ának első bekezdéséből is kitűnik — nem magánindítvány alapján indítják meg a bűnvádi eljárást, hanem a kir. ügyészség indítja azt meg hivatalból. Az eljárás megindításának csak egy perjogi előfeltétele van, t. i. a szabályszerű felhatalmazás megadása. Ennek megadásánál azonban hivatali vagy egyéb közérdek az irányadó s a legtöbb esetben, így pl. a Bv. 9. §-a 3., 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt esetekben, a sértetteknek semmi szerepe és befolyása nincs az eljárás megindítása körül. Felettes hatóságuk az ő kérésük nélkül, sőt annak ellenére is megadhatja a felhatalmazást s ha a kir. ügyészség a felhatalmazás dacára a feljelentés tárgyában megtagadja a vád képviseletét, sértett azt a Bp. 42. §. első bekezdésének kifejezett rendelkezése szerint át nem veheti. A Bp. ezen rendelkezései a csupán felhatalmazásra üldözendő cselekményeket szöges ellentétbe állítják a magánindítványra üldözendő cselekményekkel s az utóbbiakra nézve a Btk. 110—116. §-aiban foglalt szabályok — az állandó bírói gyakorlat értelmében is — az előbbiekre nem alkalmazhatók. Ehhez képest a felhatalmazásra üldözendő cselekmények teljesen a hivatalból üldözendő cselekmények jogi jellegével bírnak,