Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Anyagi jog. 69 földmívelésügyi miniszter — a felhatalmazást ez utóbbi miniszternek kellett volna megadnia. Ez a semmiségi panasz alaptalan. Az 1924: VII. t.-c. 6. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a jogügylet tudomásulvétele kérdésében hozott határozatát az iratokkal együtt az elővásárlás gyakorlásának kérdésében való nyilatkozás végett a földmívelésügyi miniszterhez terjeszti föl, — egyáltalában nem jelenti azt, hogy ezen rendelkezés folytán az említett albizottságnak felügyeleti és fegyelmi hatósága a földmívelésügyi miniszter volna. Az a körülmény ugyanis, hogy valamely hatóság bizonyos ügyekben határozatait, jelentéseit mily magasabb hatósághoz tartozik felterjeszteni, ezt a magasabb hatóságot még nem teszi amannak felettes, illetve felügyelő hatóságává és nem változtat a felterjesztésre hivatott hatóság szervezetéből, az állami vagy törvényhatóság hierarchiába beillesztettségéből folyó jogállásán. Annak folytán tehát, hogy a közigazgatási bizottság az 1876: VI. t.-c. 66. §-a értelmében a közigazgatás egyes ágaira vonatkozólag az egyes szakminiszterekhez jelentéseket tenni tartozik, nem változik meg a közigazgatási bizottságnak a közigazgatás hierarchiájában történt elhelyezettségéből folyó az a jogi állása, amely szerint végső fokon a belügyminiszter tekintendő annak a felügyelő hatóságnak, amely a Bv. 9. §-a értelmében a közigazgatási bizottság sérelmére elkövetett rágalmazás esetében a felhatalmazás megadására hivatott. A közigazgatási bizottság ugyanis a törvényhatóság kebelében alakul, tagjai túlnyomó részben a törvényhatóság főtisztviselői és választott tagjai, elnöke a főispán, akit a belügyminiszter nevez ki, az 1886: XXIII. t.-c. 2. és 11. §-ai értelmében azon törvényhatósági tisztviselőkre nézve, akik a közigazgatási bizottság tagjai, a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésének kérdésében, valamint bármely fegyelmi határozat fölött végsőfokon a belügyminiszter határoz. Az 1913 :X. t.-c. 70. §-a által alakított gazdasági albizottság pedig csupán egy olyan albizottsága a közigazgatási bizottságnak, amely e törvény által a közigazgatási bizottság hatáskörébe utalt tennivalókat végzi, s ennek az albizottságnak is a főispán az elnöke s a gazdasági albizottság a maga működéséről a közigazgatási bizottsághoz évenként jelentést tesz.