Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Anyagi jog. 65 megállapítását azért, mert a Bv. 20. §-a szerint súlyosabb minősítés a kir. ítélőtábla által hivatalból úgy sem volt alkalmazható s mert viszont a kir. törvényszék által valónak elfogadott tények kimerítik az enyhébb becsületsértés tényálladékát. III. A koronaügyész perorvoslata szerint úgy a kir. törvényszéknek ítélete, mint a kir. ítélőtáblának végzése törvénysértő azért, mert a bűnvádi feljelentésnek, folyamodásnak és a vád képviselete átvételének tényeivel a vádlott csupán a Bp. értelmében neki biztosított perbeli jogokat gyakorolta s ezek a tények önmagukban a becsületsértés tényálladékát nem merítik ki. A perorvoslat szerint továbbá jelen ügyben nem volt megállapítható az, hogy a vádlott tényleg „kellő ténybeli alap nélkül" vádolta meg sértettet, ily esetben pedig a vádlottat fel kell menteni, de nem lehet becsületsértés miatt elítélni. A koronaügyész tehát a törvénysértés megállapítását és a vádlott felmentését kéri. IV. A perorvoslat alapos. Ami mindenekelőtt a kir. törvényszék ítéletét illeti, ennek álláspontja az, hogy a Bp. 20. §-a alá eső vétségről nem lehet szó, mert az a cselekmény, amely miatt a vádlott a sértettet feljelentette, bűnvádi úton nem is büntethető, ellenben a vádlottnak az az eljárása, hogy tisztán magánjogi útra tartozó igényét a sértett ellen bűnvádi feljelentés megtételével akarta érvényesíteni s mikor az ügyészi megszüntető határozatból már felvilágosítást nyert arról, hogy itt jogtalan eltulajdonítási szándék hiányában nincs bűncselekmény, ennek dacára a főügyészhez folyamodott, sőt kérelmének elutasítása után még pótmagánvádlóként is fellépett, durván megszégyenítő a sértettel szemben s így becsületsértést képez. A kir. törvényszéknek az az álláspontja, hogy a Bv. 20. §-a alá eső vétség nem állapítható meg akkor, ha a feljelentett tett nem büntethető, kétségtelenül támpontot talál a bírói gyakorlatban, bár az ellenkező álláspont is vitatható. A jogegységi tanács ebben a kérdésben, mely a szabad bírói mérlegelés körébe tartozik s amelynek bármilyen irányú eldöntése — épen a kérdés vitatható voltánál fogva — törvénysértésként meg nem állapítható, ezúttal állást nem foglal. Kétségtelenül törvénysértő azonban a kir. törvényszéknek ítélete azért, mert ha már álláspontja szerint a Bv. 20. §-a alá eső