Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Anyagi jog. 55 alapja az, hogy az alapper lefolytatása az elévülés bekövetkeztét megakadályozta, a felhatalmazás joghatályos, mejt a 6 havi elévülés bekövetkezte előtt adatott meg, a vád törvényes s a bűnügy érdemben volt elbírálandó. A m. kir. Kúria ezt a felfogást teszi magáévá. A tábla ezen ítélete ellen beadott perorvoslat elutasításánál a m. kir. Kúria elfogadja a kir. ítélőtábla idevonatkozó jogi indokait is — kivéve azt, hogy a Bp. 4. §-ában foglalt rendelkezés megszegése nincs semmiség terhével tiltva, mert hiszen a felhatalmazás hiánya a Bp. 384. §.11. pontja és 385. §. 1. c) pontja szerint alaki és anyagi semmiségi okon panasz tárgyává tehető, sőt hivatalból is észlelendő. A Bp. 4. §-ában foglalt perjogi szabály ugyanis csak a büntetőjogi igény bejelentésére, érvényesítésére vonatkozó per előfeltételről szól, amely jelentőségének lényege szerint épen oly elbírálás alá esik, mint a magánindítvány előfeltétele; s így ha a vádbeli bűncselekmény miatt a vádlott ellen akármely előfeltétel alapján a bűnvádi eljárás megindul, folyik, továbbá, ha ennek során ' bírói intézkedések történtek, határozatok hozattak, ezeknek jogi hatása nem szűnik meg azért, mert utóbb a perfeltételekben változás történt. Ez áll az elévülésre is, mert hiszen az elévülésnek az alapindoka az, hogy a bűncselekmény miatt annak elkövetője ellen bíróilag mi sem történjék s az így feledésbe ment ügy ne újíttassák meg; ha azonban ennek — bár más perelőfeltétel felvételével lefolytatott bírói eljárás során is — az ellenkezője történt, az elévülés bekövetkezése bírói ténykedésekkel félbeszakíttatott, nem következett be az elévülés oka, alapja; a feledés sem. Az elévülés tehát elvileg a bűnvádi felelősség alapjára: a bűncselekményre és a vádlottra vonatkozik, nem pedig önállóan a perfeltételre, amely mint a vádemeléshez szükséges kellék csak akkor hatálytalan, ha maga a bűncselekmény s a tettesnek érte járó felelőssége évül el, s ez okból van kizárva a bűnvádi eljárás megindítása vagy folytatása. A bűncselekmény, s a vádlottnak ezért való felelősségre vonása pedig a m. kir. Kúriának a koronaügyész véleményével egyező jogi felfogása szerint a jelen esetben nem évült el, mert azt az alapperbeli bírói intézkedések, határozatok mindig megakadályozták.