Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

48 Anyagi jog. A m. kir. Kúria ugyanis nem osztozik a kir. ítélőtáblának a vonatkozó törvényszakaszokkal, azok szellemével össze nem egyeztethető abban a felfogásában, hogy úgy a Btk. 391. §-ba, mint annak 400. §-ba ütköző közokirathamisítás a Btk. 392., illetve 400. §-ának 2. bekezdése szerint csak akkor minősül és büntetendő súlyosabban, ha az elítélt által célba vett jogtalan vagyoni haszon illetőleg károkozás magában az elítélt terhére rótt közokirathamisítás tényálladékában önállóan jelentkezik, vagyis mikor ez a jogtalan vagyoni haszon, illetve másnak megkárosodása magából a hamis közokiratból fakad. Ennek az álláspontnak magában a törvény szövegében nincs alapja, mert sem a Btk. 392. §-a, sem a 400. §-ának 2. bekezdése nem írja elő, hogy a jogtalan vagyoni haszonnak magából a hamis közokiratból kell fakadnia. Mindkét törvényhelynek egész általánosságban tartott rendelkezéséből inkább arra lehet következtetni, hogy a Btk. ezekkel a szigorúbb rendelkezéseivel módot akar nyújtani arra, hogy a bűntudatos szándéknak a közokirathamisítás céljában megnyilvánuló s a Btk. 391. §-ában sa 400. §-ának 1. bekezdésében felvettnél súlyosabb és veszélyesebb esete szigorúbb megtorlásban részesülhessen. A Btk. 391. §-ában s a 400. §-ának 1. bekezdésében meghatározott közokirathamisításnak ugyanis nem tényálladéki eleme, hogy a vádlott jogtalan vagyoni haszonszerzés, avagy károsítás célzatával cselekedjék, mikor a közokirathamisítást elköveti avagy ennek elkövetésében bűnrészesként közreműködik, hanem á vádlott részéről elég annak a tudata, hogy ebből valakire jogsérelem háramolhatik. Midőn tehát a vádlott a közokirathamisítást nem csupán a jogsérelem lehetőségének a tudatában, hanem szándékosan abból a célból követi el, hogy azáltal magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, vagy mást a vagyonában megkárosítson, ebben az esetben a közokirathamisítás tényálladékához egy olyan többlet járul, mely a vádlott alanyi bűnösségét a bűntudatos szándékának veszélyesebb jellegénél fogva súlyosbítja. Súlyosbítja pedig nem csak akkor, amikor közvetlenül magából a hamis közokiratból fakad a vádlott által célbavett vagyoni haszon vagy károsodás, hanem akkor is, amikor a vádlott ezt az eredményt más úton-módon igyekszik megvalósítani s az e célból