Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Aifyagi jog. 41 Az üzletszerűséghez ugyanis nem szükséges, hogy valaki lopásokból tartsa fenn magát és más létfenntartási keresettel ne rendelkezzék, hanem elég már az is, ha az illető a lopásból tervszerűen, ismételési szándékkal, mellékkereset gyanánt húz hasznot, amire pedig az adott esetben a Bpn. 33. §-ának harmadik bekezdése értelmében e helyütt is irányadó tényekből, okszerűen volt következtetés vonható. 858. szám. * Bár a Btk. 338. §-ának 2. bekezdése az utolsó lopás elkövetését Btk. 338. §. megelőző „büntetés kiállásáról" szól, a 338. §. szerinti minősítésnek nem akadálya az, hogy vádlott egyik előzően elkövetett lopásáért csupán pénzbüntetéssel sújtatott. E. H. 1926. szeptember 29-én. B. II. 4978/1925. szám. Elnök: Szeőke István kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Bolla Árpád kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Loyczel Kálmán koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria lopás bűntette miatt K. P. ellen indított bűnügyet, amelyben a sz.—i kir. törvényszék 1923. évi április hó 27. napján B. 1359/4-1923. szám alatt, a b—i kir. ítélőtábla pedig közvádlónak, továbbá vádlottnak és védőnek fellebbezésére 1925. évi május hó 22. napján 17. B. 8080/10-1923. szám alatt ítéletet hozott, vádló és védő részéről használt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A kir. Kúria a semmiségi panaszoknak a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett részét visszautasítja, — a panaszoknak a Bp. 385. §. 3. pontjára alapított részét pedig elutasítja. Indokok: ... Tévedett azonban a kir. ítélőtábla midőn azt a körülményt, hogy vádlott lopás vétsége miatt csupán pénzbüntetéssel volt büntetve — a bűncselekménynek a Btk. 338. §. szerint való minősítése szempontjából figyelmen kívül hagyta, — és kimondotta, hogy a pénzbüntetéssel sújtott lopás vétsége a visszaesés szempontjából nem számít. Téves a kir. ítélőtáblának ez a jogi álláspontja azért, mert a törvény a visszaesés szempontjából a szabadságvesztéssel és a pénzbüntetéssel sújtott lopás között különbséget nem tesz, amenynyiben a Btk. 338. §. azt minősíti visszaesőnek — aki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság bűntette vagy vétsége miatt már két ízben meg volt büntetve. A törvény ezek szerint a tettesnek e cselekményekért való előző kétszeri büntetését kívánja meg.