Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

í Anyagi jog. 21 büntető teljes ülési döntvényének a megváltoztatásával a fentebbiek szerint döntessék el. 852. szám. A férj a feleségén elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntette Btk. 113. és vagy annak kísérlete miatt a bűnvádi eljárás megindításához a Btk. 2^8- §• 238. §-a szerint szükséges magánindítványt a házassági életközösség tartama alatt a saját (férji) jogán a nejének törvényszerű meghatalmazása nélkül is joghatályosan megteheti. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 16. számú büntető döntvénye. Hitelesíttetett: 1926. évi június hó 4-én. Elnök: Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Istvánffy Lajos kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Finkey Ferenc koronaügyészi helyettes. A Btk. 232. §-ában meghatározott bűncselekmény esetében a bűnvádi eljárás megindításához a Btk. 238. §-a szerint szükséges magánindítványt a sértett nő férje törvényszerű meghatalmazás nélkül is joghatályosan megteheti-e? (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől B. I. 5072/10-1925. számú ítéletére, másfelől B. II. 5102/19-1924. számú végzésére.) Határozat: A férj a feleségén elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntette, vagy annak kísérlete miatt a bűnvádi eljárás megindításához a Btk. 238. §-a szerint szükséges magánindítványt a házassági életközösség tartama alatt a saját (férji) jogán a nejének törvényszerű meghatalmazása nélkül is joghatályosan megteheti. Indokolás : l Am. kir. Kúria az 1925. évi március hó 3-án B. II. 5102/191924. számú határozatában elvi éllel kimondotta, hogy a Btk. 232. §-ában meghatározott bűncselekmény esetében a sértett nő férje is joghatályosan megteheti a bűnvádi eljárás megindításához a Btk. 238. §-a szerint szükséges magánindítványt. Ezt az elvi kijelentését a m. kir. Kúria azzal indokolta, hogy a Btk. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a magánindítványt kizárólag csak a közvetlenül sértett személy teheti meg; sőt általában azt sem írja körül, hogy kit ért „sértett" alatt. A sértett fogalmát a Bp. 13. §-ának hatodik bekezdése határozza meg, mely szerint: a sértett az, akinek bármely jogát sértette, vagy veszélyeztette az elkövetett, vagy megkísérlett bűncselekmény. Ez a meghatározás kétségkívül vonatkozik a Btk. 113. §-ára is, a mi kitűnik már magá-