Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

22 Anyagi jog. ból a Bp. 13. §-ának hatodik bekezdéséből, valamint abból, hogy maga a Btk. is a magánindítvány hiányát a bűnvádi eljárás megindítását kizáró oknak, tehát a magánindítványt ebben a vonatkozásban perjogi feltételnek minősíti. Kijelenti ebben a határozatában továbbá a m. kir. Kúria, hogy a Bp. 13. §-ában írt meghatározás szerint annak elbírálásánál, kit illet meg a magánindítvány előterjesztésének joga, nem az vizsgálandó, hogy ki a közvetlenül sértett személy, hanem az, hogy kinek jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett vagy megkísérlett bűncselekmény. Ebből a szempontból vizsgálva a magánindítványra jogosultság kérdését, ezen határozat szerint kétségtelen, hogy az elkövetett erőszakos nemi közösülés, nemcsak a sértett nőnek, hanem a férjének kizárólagos jogát is sértette és veszélyeztette, mert a házasság, mint „oszthatatlan" és legbensőbb életközösség, feltételezi a házassági hűséget úgy annyira, hogy a házassági hűség tudatos megsértése (a házasságtörés) alkalmas arra, hogy okul szolgáljon az eredetileg a házastársak élete egész tartamára kötött életközösség felbontására," megszüntetésére is. Kétségtelen ezek szerint, hogy a házastársaknak, tehát a férjnek is joga van a nemi élet tisztaságához, mint a házassági hűség legfőbb követelményéhez s így az, aki a nemi életnek ezt a tisztaságát bármi módon meggyalázza, kétségenkívül megsérti a férjnek ehhez való kizárólagos jogát is. Hogy pedig a férjnek ezt a jogát ily vonatkozásban maga a Btk. is elismeri, az kitűnik abból, hogy amikor a házassági hűséget szándékosan (házasságtörés), vagy csalárd módon (szemérem elleni bűntett) sértik meg, ezekre az esetekre vonatkozóan a férj, illetőleg a házastárs indítványozási jogát világosan kifejezésre juttatja (Btk. 246. és 245. §.).Nem volna tehát indokolt, hogy a férj ezt a jogot épen akkor ne gyakorolhassa, amikor a nemi élet tisztasága ellen erőszakos támadás intéztetett. Végül hivatkozik ez a határozat a Btk. 238. §-a indokolásának arra a részére, amely szerint: „még az erőszak esetében is háttérbe vonul az állam büntető érdeke a családot ért rendkívüli szerencsétlenség előtt s a családot teszi az eljárás megindításának vagy mellőzésének urává." Minthogy a házastársi kötelék fennállása alatt — család feje a férj, az az egyéni vonatkozás, melynek a tett és a sértett közt létezni kell, ily esetben a férj személyében meg van, — a férjet, aki a bűncselekmény elkövetése idején a feleségével házastársi viszonyban élt, az indítványozás joga kétségkívül megilleti.