Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Rendszeres mutató. XI előtérbe tolását foglalja magában, amely a szeméremérzetet s a közerkölcsiséget durván sérti, az a fajtalanság fogalmát kimeríti és pedig tekintet nélkül arra, hogy a cikkben foglaltak alkalmasak-e a nemi vágy és gerjedelmek felkeltésére vagy sem. A Btk. 248. §-a szerinti szemérem elleni vétség s a Kbtk. 51. §-a alá eső vallás elleni kihágás egymással anyagi halmazat­ban állanak akkor is, ha egy és ugyanazon cikkben foglaltatnak. (E. H. 1926. május 19-én. B. I. 7590 1925. szám.) 856. szám. Btk. 330. §. A magánlak megsértésének büntette szempontjából minden fizikai erőkifejtést igénylő cselekvés erőszakosnak minősítendő, ha az a szabad bemenetelt gátló akadály leküzdésére avagy elhárítá­sára alkalmaztatott. A kerítésnek illetve a kerítésül szolgáló zárt kapunak átmászása a Btk. 330. §-ában feltételezett erőszakos be­hatolás büntetőjogi tényálladékát megvalósítja. (E. H. 1927. április 5-én. B. I. 4972/1925. szám.) 857. szám. Btk. 336. §. 6. /?., Bn. 49. §. 2. bek, 3. p. A Btk. 336. §-ának 6. pontjában írt tolvaj-szövetség létesül már két egyén szövetkezete esetén is. A tolvaj-szövetség fogalma nem kívánja meg, hogy a szövetkezés hosszú időre szóljon és állandóság jellegével bírjon; a szövetség létesül mihelyt két vagy több személy szám és hely meghatározása nélkül, több lopás el­követését elhatározza. Az üzletszerűséghez nem szükséges, hogy valaki lopásokból tartsa fenn magát és más létfenntartási keresettel ne rendelkezzék, hanem elég már az is, ha az illető a lopásból tervszerűen, ismét­lési szándékkal, mellékkereset gyanánt húzzon hasznot. (E. H. 1926. június 2-án. B. II. 1539/1926. szám.) 858. szám. Btk. 338. §. Bár a Btk. 338. §-ának 2. bekezdése az utolsó lopás el­követését megelőző „büntetés kiállásá"-ról szól, a 338. §. szerinti minősítésnek nem akadálya az, hogy vádlott egyik előzően elköve­tett lopásért csupán pénzbüntetéssel sújtatott. (E. H. 1926. szeptember 29-én. B. II. 4978/1925. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents